Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

llletékegyenérték. 188—192. Okirati illeték. 193—199. lésekor nyílik meg. Ha a szóbeli szerződés az 1920: XXXIV. t.-c. életbelépte előtt köttetett, de a kihirdetés már a törvény hatálya alatt történt, az illetékkövetelés jogosult. (14.377/1929.) P. sz. — M. K. LI. évf. 24.) 196. 1920: XXIV. t.-c. 17. §. — Nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak az 1920. évi XXIV. t.-c. 17. §-ában megállapított nyugtailleték fizetési kötelezettsége kiterjed mindazokra az alkalmazottakra, akik a napszámos fogalma alá nem esnek. Kb. Az 1920: XXIV. t.-c. 17. §-a és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott utasítás az alkalmazottak nyugtatványi illetékéről szól, amely illetéket vállalatok, társaságok és az intézetek a szolgálatukban álló hivatalnokok, altisztek és szolgáknak bármely járandósága után készpénzben tartoznak befizetni. A törvény címében kifejezésre jutó általánosítás arra mutat, hogy a szövegben említett „hivatalnokok, altisztek és szolgák" csak gyűjtő elnevezések és nem részletező (taxatíve) felsorolása azoknak az alkalmazottaknak, akiknek illetményei után az illetéket fizetni kell. Vállalati alkalmazottakról lévén szó, azok között az illetékkötelezettség szempontjából ugyanis nem lehet különbséget tenni abban a tekintetben, hogy az a vállalat adminisztrációjában vesz-e részt, avagy üzemi, illetve kereskedelmi ügykörben működik és teljesít megfelelő szolgálatot. Ennélfogva vállalatoknál alkalmazott hivatalnokoknak nemcsak azok tekintendők, akik fogalmazási, számviteli vagy kezelési, írásos vagy egyébként is magasabb előképzettséget igénylő szellemi munkát teljesítenek, — altiszteknek és szolgáknak pedig nemcsak azok minősülnek, akik személyi vagy általában testi munkát és szolgálatot teljesítenek, hanem bármely elnevezésű állásokban szellemi vagy fizikai, avagy éppen vegyes szolgálatot teljesítenek, amely szolgálat egyrészt a közönséges munkások körét meghaladó szakismeretet és szakképzettséget igénylő működés ' kifejtését igényli, másrészt akiknek szolgálata szolgálati szerződésen alapuló jogviszonyon, avagy a napszámosok fogalmán kívül álló állandóbb jellegű munkabérviszonyon alapul. (195. számú jogegységi megállapodás. — Pod. 1933. 2. fűzet 42.) 197. 1920: XXIV. t.-c. 17. §. — Szövetkezeti fíókáruda üzletvezetője és pénztárosnője részére kifizetett illetmény nem esik az 1920. évi XXIV. t.-c. 17. §-ának rendelkezése alá s így nem esik a kimutatás alapján járó nyugtailleték alá. (Kb. 18.291/1930. P. sz. — M, K. L.évf. 30—31.) 198. 1920: XXIV. t.-c. 17. §., 111. díjj. 89. t. — A részvénytársaság a szolgálatában álló főmolnár, főgépész és raktáros után is köteles nyugtailletéket befizetni. (Kb. 11.643/1929. P. sz. — M. K. L. évf. 47.) 199. 1920: XXXIV. t.-c. 1. §. — A házastársak és jegyesek 5*