Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

6S Pénzügyi jog. közti olyan jogügylet, amelynek érvényességéhez közjegyzői okirat szükséges, ha nincs közjegyzői okiratba foglalva, illeték alá nem esik. Kb, Az illetékszabályok 1. §-a értelmében azok a jogügyletek képezik csak a bélyeg- és jogilleték tárgyát, amelyek a polgári törvények szerint jogokat alapítanak, átruháznak, erősítenek, megváltoztatnak vagy megszüntetnek:, és a vagyonátruházási illetékről szóló 1920. évi XXXIV. t.-c. 1. §-a értelmében ingó és ingatlan javak szerzését vagy átruházását megalapító ügyletek után jár a vagyonátruházási illeték. A házastársak és jegyesek közti jogügyletek közül az 1886. évi VIL t.-c. 22. és 23, §-aiban felsoroltak érvényességéhez közjegyzői okirat kívántatik. Az ilyen jogügylet tehát ha nincs közjegyzői okiratba foglalva, érvénytelen. Minthogy pedig érvénytelen szerződés jogot nem alapíthat, át nem ruházhat stb., illetve érvénytelen szerződéssel javak át nem ruházhatók, sem nem szerezhetők, a házasfelek közti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződés, ha nem lett közjegyzői okiratba foglalva, illeték tárgya sem lehet, s ezért az ilyen szerződésre a kincstárt illetékkövetelés szerinti jog meg nem illeti. Az illetékszabályok 11. §-ának A. 3. pontjában említett ügyletekkel kapcsolatos az a rendelkezése, hogy jogügyletről oly célból kiállított okirat, hogy az a kiállító vagy meghatalmazó ellen bizonyítékul szolgáljon, akár el van látva a bizonyító erőre megkívántató kellékekkel, akár nincs, illeték tárgya, — a házasfelek közt vagyoni viszonyaikat szabályozó szerződésnek, ha az közjegyzői okiratba foglalva nem lett, illeték alá vonására jogalapul nem szolgálhat, mert ennek a §-nak A. 1—5. pontjai is csak azoknak az ügyleteknek a felsorolását tartalmazzák, melyek a megelőző A. bekezdés értelmében a polgári törvények szerint jogokat alapítani, átruházni stb. képesek, ezek közé pedig érvénytelen szerződés nem tartozhatik. (Kb. 189. számú jogegységi megállapodás. — Pod. 1933. 2. fűzet 37.) 200. 1920: XXXIV. t.-c. 4. §. — A végrendeleti illeték az okiraton annak kiállításakor bélyeg jegyekben rovandó le. (Kb. 184. sz. jogegységi megállapodás. — Pod. 1933. 2. fűzet 33.) 201. 1927: XXI. t.-c. 204. §. — Bányatárspénztárak szerződései orvosokkal, a biztosítottak orvosi ellátása iránt az 1927: XXI. t.-c. 204. §-a alapján illetékmentesek. (Kb. 197. sz. jogegységi megállapodás. — Pod. 1933. 2. fűzet 44.) 202. 901/1925. P. M. rend. — Váltón felesen lerótt illeték nem tekinthető váltóilletéknek és így visszatéríthető. (Kb. 3666/ 1928. P. sz. — M. K- LI. évi. L) 203. 902/1925. P. M. rend. — Az okiratban foglalt az a kikötés, hogy a követelését a hitelező könyvkivonattal is igazol-