Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Hírnévrontás. Titoksértés. 987., 988. 735 hogy az a célzott eredményre is vezessen. (K. 1933. jan. 12. P. IV. 5012/1932.) V. ö. Gr. XXV. 927. sorsz. 988. Tvt. 15. §. — A megrendelésben megadott kellékeknek megfelelő árú előállítása. — í. Sablonos, közismert minták és azokhoz tartozó rajzok próbaöntés végett átadása nem üzemi (gyártási, eljárási) titoknak a másik félre bízása. — II. Az ellen a kikötés ellen, hogy a próbaöntvények készítése végett átadott mintákat és rajzokat felhasználni nem fogja, a vállalkozó nem vétett azzal, hogy más cégek megrendelése folytán részükre olyan húsgéptárcsákat állított elő, amilyeneket azok nála megrendeltek a nélkül, hogy a rendelések teljesítésével az említett mintákat és rajzokat felhasználta volna.K. A fellebbezési bíróság az elsőbíróság ítéletéből átvett, a Pp. 270. §-ának megfelelően indokolt, ekként szabályszerűen alapul vett tényekből helyesen következtetett arra, hogy az alperes nem követett el a Tvt. 15. §-ába ütköző tisztességtelen versenycselekményt azzal, hogy a B. gépgyár rt.-nak és az alperes érdekében a perben mellékbeavatkozóképen résztvevő F. S. és fia vas és lemezárúgyár rt.-nak húsgéptárcsákat szállított. Az elsőbíróság ítéletéből átvett indokaiból helyes a fellebbezési bíróságnak az a kiinduló pontja, hogy az adott esetben sablonos, közismert mintákról van szó és így a felperes azzal, hogy ilyen mintákat és hozzá tartozó rajzokat az alperesnek átadott avégből, hogy azok után próba öntvényeket készítsen, az alperesre üzemi (eljárási, gyártási) titkot reá nem bízott. A felperes ellenkező érvelése téves. Tény, hogy az alperes által készített próbaöntvények a felperesnek meg nem feleltek és hogy ennek folytán a felperes az alperesnél rendelést nem tett. A Pp. 534. §-ban engedett megtámadási ok hiányában irányadó a fellebbezési bíróságnak az elsőbíróság ítéletéből átvett az a megállapítása is*, hogy nincsen helytálló alapja felperes amaz állításának, hogy az alperes az említett cégek részére szállított húsgéptárcsák előállításánál a felperes mintáit és rajzait használta volna fel. Ezt a feltevést egyebekben a dr. H. Károly és F. Lipót tanuk vallomásaiból kiderülő az a tényállás is kizárja, hogy a kérdéses megrendelésekhez a megrendelő cégek adták a mintákat és rajzokat az alperesnek. Ehhez képest alaptalan a felperesnek az az érvelése, hogy a fellebbezési bíróság döntésénél figyelmen kívül hagyta volna azt a ténykörülményt, hogy a felperes kikötötte, hogy alperes a próbaöntvények készítése végett átvett mintákat és rajzokat más célra felhasználni nem fogja. Ez ellen a kikötés ellen az alperes nem vétett azzal, hogy az említett cégek megrendelése folytán részükre olyan húsgéptárcsákat állított elő, amilyeneket azok nála megrendeltek a nélkül, hogy a rendelések teljesítésével a felperes mintáit és rajzait felhasználta volna. E részben nincsen jelentősége annak, hogy az említett cégek előzetesen a felperes üzletfelei voltak és hogy olyan lyukbeosztású és formájú tárcsákat