Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Hirntvroniás. 985., 986. 733 magatartását támadják a versenytárs személyének, árújának megbízhatóságát kétségessé teszik, szolgáltatásának jóságát lekicsinylik. — II. Jogos érdek, tárgyilagos összefüggés és indokolt szükségesség nélkül a versenytárs személyének vagy árújának tárgyalását, mással való összehasonlítását és szembeállítását a tisztességes üzleti felfogás — amely az üzleti versenyt sohasem a versenytárs ócsárlására alapítja — akkor is tiltja, ha az állítás egyébként való. — III. A valóságnak megfelelő adatot sem szabad úgy híresztelni, hogy annak a szokásos figyelem mellett a valóságnak meg nem felelő értelmet lehessen tulajdonítani. K. A m. kir. Kúria P. IV. 6/1931/13. számú határozatában már kimondotta, hogy (. . . mint a fejben I. és II. a. . . .) Ha a B4 Ödön és B. Tibor vallomásával tanúsított esetekre vonatkozóan — e tanúvallomások alapján — elfogadható volna is az alperesnek az a védekezése, hogy a szabályszerűen megállapított tényállás szerint az alperes ügynöke és felesége által a megnedvesített felperesi harisnyákon végzett szabadkézi szakítás! próbákra a megrendelő részéről felvetett jósági kérdés, illetve kifogásolás folytán az alperes jogos érdekeinek megóvása adott okot, — ilyen felszólalás tanúsításának hiányában már a H. Miklós tanúvallomásában megjelölt eset alkalmából eszközölt hasonló szakítási próbáknak jogszerű indoka nincsen. Alaptalanul vitatja az alperes azt is, hogy való ténynek tárgyilagos- módon való demonstrálása tisztességtelen versenyt nem képezhet; mert az elsőbíróság által meghallgatott szakértő véleménye igazolja, hogy a vizes szakítása próbának az alperes alkalmazottai által végzett szabadkézi módja durva, amely pontos megbízható eredményt nem ad. Az alperes alkalmazottai által bemutatott szakítási próba tehát a felperesi és az alperesi árúk minősége és árkülönbsége alapjául szolgáló tények valóságának megfelelő eredményt nem biztosítja és éppen durva hatásánál fogva a felperesi árú jóságának rovására, a valóságnak meg nem felelő mértékű következtetések levonására alkalmas. (B. Ödön vallomása: ,,Én valóban megrémültem, midőn láttam, hogy felperes harisnyája milyen könnyen megy szét.") Már pedig még ( . . . mint a fejben III. a.) Eszerint az alperes alkalmazottai az üzleti tisztességbe ütköző olyan cselekményt követtek el, amely alkalmas arra, hogy a felperesi vállalat jóhírnevét veszélyeztesse, illetve csökkentse. Ezt a cselekményt az 1923. évi V. t.-c. 13. §-a tiltja. (1933. máj. 4. — P. IV. 5082/1931.) L. a határozat többi részét 991. sorsz. a. V. ö. Gr. XXII. 1135. sorsz. a Tvt. 1. és 2. §-a kapcsán. Való tényre utaló valótlan kifejezés: Gr. XXII. 1138. sorsz. Az indokolásban idézett határozatot 1. 986. sorsz. a. 986, Tvtr 13. — Hírnévrontás a valóságnak megfelelő tény híresztelésével. — Jogos érdek, tárgyilagos összefüggés és