Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)
Félrevezető megjelölések. 974—976. 723 felől néhány fodrász közt létrejött 8/1. jelű szerződés utolsó pontja értelmében az alperesek elfogadták a velük szerződő fodrászoknak azt a kikötését, hogy nevezettek már az elővételre biztosított időtartam alatt is a budapesti fodrász- és borbélyiparosok saját vállalkozásaként óhajtják az alperesek vállalatát feltüntetni. Ez a szerződési megállapodás megerősíti továbbá a fellebbezési bíróságnak azt a szabályszerű ténymegállapítását is, hogy az alperesek munkaszerző ügynöke is az alperesek kívánatára tűntette fel az általa megszerezni kívánt felek előtt az alperesek vállalatát akként, mintha az a fodrásziparosok saját intézménye volna. Tévesen vitatják az alperesek azt, hogy annak folytán hogy a cégbíróság a vállalatukat a per folyama alatt ,,B. Józsefné budapesti gőzmosóda és fodrászipari fehérnemű kölcsönző vállalata" cégszöveggel a cégjegyzékbe bejegyezte, joguk volt ahhoz, hogy vállalatuk körében a „Budapesti fodrászipari" gőzmosóda és fehérnemű kölcsönző intézet" megjelölését használhassák. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az alperesek a hirdetéseknél követett azzal az eljárásukkal, amely szerint a cégtulajdonosként bejegyzett B. Józsefné nevét elhagyták, a „íodrászipari" szó helyét akként cserélték fel, hogy az a „budapesti" és „gőzmosóda" szavak közé került, a „vállalat" szót pedig az „intézet' jelzéssel helyettesítették, a bejegyzett cégszöveget lényegesen megváltoztatták és az ebben az alakban alkalmassá vált annak a hiedelemnek a felkeltésére, hogy a hirdetésekben ekként megjelölt vállalat a fodrászipaíosok saját intézménye. Ehhez képest nem lehet kétséges, hogy az alpereseknek ezt a megtévesztő célját szolgálta a vállalatot megillető cégszövegnek a hirdetésekben az érintett módon történt jogellenes megváltoztatása. Már ezért sem lehet elfogadni az alpereseknek azt a védekezését, hogy több ily hirdetésben felül nagybetűkkel a „pártoljuk a fodrászok gőzmosódáját" szavak beiktatása az alperesek akarata ellenére történi volna. (1933. febr. 3. — P. IV. 4687/1931.) 976. Tvt. 7. §. — Bérautósok közös telefonállomásának neve. — A telefonnak olyan megjelölése (felirata), melyből nem tűnik ki, hogy az nem általában a bórautó állomásnak, (vagyis az ott lévő összes bérautósoknak), hanem csupán a bérautósok egy csoportjának a telefonja, beleütközik az 1923. évi V. t.-c. 7. §-ába, mely szerint üzleti vállalata körében senki sem használhat olyan elnevezést, amely őt meg nem illeti. K. A meg nem támadott tényállás szerint V.-ben az ottani bérautósok (a felperes kivételével) egy kis fémszekrényben közös telefonkészüléket szereltek fel a hatóságilag kijelölt bérautó állomáson a következő felirattal: . Bérautó állomás, telefon 111." Tekintettel arra, hogy a közönségnek figyelmét a helyi lapban közzétett becsatolt hirdetések is csupán általánosságban arra hívták fel, hogy a ..V. bérautósoké" a telefon, a fenti telefon megjelölés nyilván alkalmas lehet a közönség körében annak a hiedelemnek a felkeltésére, hogy ama tele46*
