Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

724 Tisztességtelen verseny. fonón bármelyik bérautó (tehát a felperesé is) megrendelhető, ami pedig, nem fedi a valóságot. így megvan annak a veszélye is, hogy azon a telefonon épen a felperestől autót megrendelni kivánó utasokat más (a telefon használatára jogosult) bérautós szolgálja ki. . . . Mint a fejben ... Nem vitás, hogy a kérdéses telefonállomás előfízetőjeként egyedül az. alperes szerepel. Ilyképen pedig a telefonkészülék fölött rendelkezőnek harmadik személyekkel szemben az alperest kell tekinteni, habár az alperes a telefonra vonatkozásban a többi bérautósokkal érdekközösségben van is, aminek csupán az egymás közötti jogviszonyukban (a kiadások és károk egymásközti megosztásánál) lehet jelentősége. A többi bérautós perbevonására eszerint nincs szükség. Elévülés nem forog fenn, habár a kifogásolt megjelölés már 1930. év őszén megjelent, és a keresetét a felperes csak 1932. március 11-én adta be. Azt a feliratot ugyanis az alperes 1930. ősze óta állandóan használja, ami folytatólagos jogsértő magatartás, ily esetben pedig az elévülési határidő csak a jogsértő állapot megszűntétől számítandó. Arra meg nincs semmi támpont, mintha a felperes az 1931. évben ellenmondás nélkül, tudatosan, mintegy joglemondási szándékkal nézte volna el az ő üzleti érdekét sértő megjelölés állandósulását; arról sem lehet tehát ezúttal szó, hogy emiatt ellentétben volna a felperes jelen perbeli fellépése a tisztes kereskedői eljárással. Ilyképen jogszabályt sért a fellebbezési bíróságnak a végítélete annyiban, amennyiben elutasította a felperest a telefon jelenlegi felirata használatának abbanhagyására irányuló keresetével. Ezért a felperes felülvizsgálati kérelme folytán ezt a végítéletet enynyiben megváltoztatni, az alperest a felirattól eltiltani kellett. A végrehajtás útjára (Ppé. 49. §. és 23.800/1924. I. M. számú rendelet 21. §.) hagyta fenn a m. kir. Kúria ama pénzbírság mértékének megszabását, amellyel az alperes az abbanhagyásra szorítandó. (1932. dec. 15. — P. IV. 4503/1932.) 977. Tvt. 7., 8. §. — „Ujságbolt" megjelölés. — Az „Ujságbolt" kifejezés fogalmilag oly üzlethelyiséget jelent, melyben újság kapható. E kifejezés tehát csupán az üzlet tárgyát, körét jelöli meg, miért is azt mint a szóban forgó vállalkozás egyik közkeletű synonimáját mindenki használhatja üzlete közelebbi megjelölésére, aki elzárható (boltnak tekinthető) helyiségben főleg újságokat (hirlapókat, folyóiratokat stb.) tart elárúsításra, következőleg azt nem lehet egyetlen ujságárusítónak sem mást kizáróan kisajátítania és e kifejezés magában állóan e£>y ujságárúsító vállalatra sem lehet megkülönböztetésre alkalmas egyénileg jellemző. K, Egyébként — annak kiemelésével, hogy e per keretébe nem tartozik annak eldöntése, hogy mennyiben törvényszerű a felperes bejegyzett cég-