Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Reklámszédelgés. 973. 721 végből a hasonló versenycselekményért már elitélt felperes megjelölésének elhagyása. K. Alperes az 1932, január 26-án tartott elsőbírósági tárgyaláson beismerte, hogy az 1931. április 16-án felvett „közjegyzői okiratban megjelölt áruk olyan felírással szerepeltek a kirakatában, amint azt a közjegyzői okirat tanúsítja." Ezért a Pp. 263. §-ában foglalt eljárási jogszabálynak megfelelően állapította meg lényül a fellebbezési bíróság ennek a közjegyzői okiratnak tartalmához képest azt, hogy az alperes a kirakatában a következőket hirdette: „Angol mosó-selyem hálóing 11.20 pengő helyett most 6.80" és: „Hibátlan selyem női nadrág most 1 pengő 90 fillér". Beismerte az alperes ugyancsak az 1932. január 26-iki tárgyaláson azt is, hogy a most jelzett módon hirdetett és kirakatba kitett mosóselyem hálóing és selyem női nadrág nem tartalmazott állati selyemanyagot, hanem kizárólag műselyem árú volt. A Pp. 263. §-ához képest járt el tehát az elsőbíróság akkor, mikor ezt tényül megállapította, mellőzvén a tanubizonyítást az alperesnek beismerésével ellentétes ama korábbi tényállítására, hogy a kirakatában elhelyezett árúk kirakatbeli hirdetésén a „selyem" mellett a „mű" szócska („műselyem") mindig fel volt tüntetve. Mivel pedig (...mint a fejben I. a....), az 1923. évi V. t.-c. 2. §-ának megfelelően döntött a fellebbezési bíróság akkor, midőn a szóbanlevő hirdetést tisztességtelen versenycselekménynek minősítve, az alperest abbanhagyásra kötelezte. A fellebbezési bíróság csupán a hírlapi közzététel elrendelésének megokolásaként foglalkozott avval a kérdéssel, vájjon az alperes az 1923. évi V. t.-c. 2. §-ába ütköző hirdetést a per alatt is folytatta-e. Etekintetben pedig indokaiból helyes az az álláspontja, hogy ilyen cselekmény fogalmát kimeríti alperesnek a saját maga által előadott az az eljárása is, hogy a per során a kirakatába kitett műselyem árúra a következő tartalmú lapot függesztette ki: „Nyersselyem imit. puplining 6 P. 90 fillér." így a per alatti megismétlésnek kérdésénél nem perdöntő, vájjon a most említett kirakati hirdetés helyett „nyersselyem puplining 6 P 90 fillér" szavakból álló hirdetés volt-e az alperes kirakatában, úgy amint azt a felperes által becsatolt 1932. április 20-iki közjegyzői tanúsítvány igazolja, továbbá nem perdöntő az sem, vájjon a kérdéses ingnek a közjegyzői okiratban leírt eladása a valóságban miként (a műselyem minőségéről való felvilágosítással vagy anélkül) történt. Eljárási jogszabály sértés nélkül mellőzhette tehát a fellebbezési bíróság az alperes által az 1932. április 20-iki közjegyzői tanúsítvány tartalmával szemben ellenbizonyítékként felajánlott tanúkihallgatást. Alperesnek a per alatti — beismert — magatartása pedig a fellebbezési bíróság által elrendelt hírlapi közzétételt helyénvalóvá teszi ugyan, de a hasonló verseny cselekményért már szintén elítélt felperes megnevezésének elhagyásával, még pedig szószerint a következő szöveggel: „Sz. kerekedő alperes ellen a budapesti kir. törvényszék előtt 1931. április 29-én 13 P. 36332/1931. szám alatt tisztességtelen verseny miatt inDöntvénytár. 1933. 46