Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Tisztességtelen verseny általában. 965—966. 713 hegy helytelen általánosítással a földszint alá sülyesztett üzlethelyiséget pincehelyiség elnevezéssel illetik. Ez a körülmény is megerősíti a fellebbezési bíróságnak indokaiból ielyes azt a következtetését, hogy a kalapüzletes felperes közvetlen szom­szédságában kalapüzletet folytató alperes fényreklámmal vetített hirdeté­seben az „üzlet" szó után következő „és nem pince" szavak használatával félreérthetetlenül a felperes souterrain üzletére célzott azzal a szándékkal, hogy a saját földszinti üzletével szemben a felperes üzletét lebecsülje és ezzel a felperes vevőit magához csábítsa, — és hogy az alperesnek ez a verseny cselekménye az üzleti tisztességgel ellenkezik, miért is az 1923: V. t.-c. 1. §-ának tilalmába ütközik. Indokaiból helyesen következtetett a fellebbezési bíróság arra is, hogy az alperesnek ez a magatartása alkalmas volt a felperes megkárosítására, Ezeknélfogva nem sérti az érintett törvényhely rendelkezését a felleb­bezési bíróságnak az a döntése, amellyel az alperest a fennebb megjelölt magatartás abbanhagyására kötelezte és az alperes kártérítö kötelezettsé­gét megállapította. (1932. nov. 25. — P. IV. 3315/1932.) 966. Tvt. 1, §. — Beszerzési áron alul árusítás. — I. Az a körülmény, hogy valaki az ipartörvény megszabta előfeltételek nélkül folytat valamely ipart, iparrendészeti eljárást tehet meg­okolttá, de versenyjogi szempontból közömbös és magánjogi kár­igény támasztására sem ad jogos alapot. — II. Egymagában va­lamely árunak versenyző célzattal másoknál olcsóbban, akár a beszerzési áron alul árusítása sem ütközik a tvt. rendelkezéseibe s így ez alapon sem állapítható meg kártérítési felelősség, ki­véve ha a versenyzés módja kétségtelenné teszi, hogy az olcsó árusítás minden saját jogos gazdasági érdek nélkül, kizárólag a versenytárs (társak) szándékos megkárosítása, tönkretétele vé­gett, tehát a jogszerű és tisztességes verseny keretein kívül eső módon és célból történik. — III. A károsító szándékot bármily félreérthetetlenül eláruló puszta nyilatkozatok nem elegendők a kártérítési felelősség megalapozására, hanem erről csak akkor lehet szó, ha az ilyen nyilatkozatokhoz jogtalan károkozásra valóban alkalmas magatartás is járul: vagyis ha az állapítható meg, hogy valaki a versenytársai tönkretételét célzott versenye során árait a beszerzési lehetőségekhez képest oly alacsonyan szabja meg, hogy azokkal józan gazdasági felfogás szerint álta­lában lehetetlen az üzlet folytatását megbénító veszteségek nél­kül versenyezni. K. Az irányadó tényállás szerint azonban az alperes megszabta árak mellett neki még haszna is lehetett és versenytársaival szemben is csak azt érte el. hogy azok az „egyezményes" magas ártételeiket nem tarthatták fenn. Ily eljárásban pedig a jogtalan szándékos károkozásra alkalmas tisz­tességtelen versenyzés nem lévén felismerhető, a m. kir. Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének helyet adott és a megtámadott ítélet megváltoz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom