Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Váltóvételi tilalom. Kifogások. 953—954. 705 kor is, ha a kölcsönvett összeg a III. rendű alperes által vett ingatlan rész­let vételárának kifizetésére is szolgált. ( . . . Mint a fejben . . .) Ha T. Ferenc III. rendű alperessel szemben a törvény tiltó rendelke­zése folytán a váltó vételére vonatkozó megállapodás semmis is volt, a fel­peres a másik két alperestől vehetett váltót, mert ők nem voltak vevők, csupán a földrészlet vételárának előteremtésében voltak gyermekük, T. Ferenc segítségére. (1933. ápr. 27. — P. VII. 138/1933.) 955. Vt* 92. §. — Bizonyítási teher. — A szabályszerűen aláírt váltóval szemben, mely jogcím nélkül való kötelezettséget állapít meg, a váltóadóst terheli a bizonyítása úgy annak, hogy a felek megállapodása szerint a váltónyílatkozat ellenében a váltó­hitelezőnek valamely ellenértéket kellett szolgáltatni, mint an­nak, hogy a hitelezőnek az a követelése, melyet a váltó alapjául megjelöl, fenn nem áll. (K. 1933. márc. 29. — P. VII. 5316/1932.) 956. V. T. 92. §. — Kezesi minőségre alapított kifogás. — Ha a váltó megszerzője a váltó leszámítolásakor tudta, hogy egyes váltókötelezettek a többieknek hitelszerződésen alapuló kötelezettségéért csupán készfizetői kezességet vállaltak, az ily váltókötelezettek a váltó megszerzőjével szemben a kezességre alapított magánjogi kifogásaikat érvényesíthetik. K. A fellebbezési bíróság a Pp. 270. §-ának megfelelően a tárgyalás és bizonyítás egész anyagának tüzetes mérlegelése alapján állapította meg azt, hogy a felperesnek már az első váltó leszámítolásakor tudnia kellett, hogy a IV—VI. r. alperesek az alkalmi egyesülés tagjainak az A. Bank R. T.-gal kötött hitelszerződésből származó kötelezettségeiért csak készfizető kezessé­get vállaltak. Ha pedig a felperes a váltók megszerzésekor tudta, hogy a IV.—VI. r. alperesek az alkalmi egyesülés fent körülírt kötelezettségéért csak kész­fizető kezességet vállaltak, helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi állás­pontja, hogy IV.—VI. r. alperesek kezesi minőségükre alapított magánjogi kifogásaikat a váltó alapján fellépő felperessel szemben is érvényesíthetik. A „C" jelű okirat 2. pontjában a IV—VI. r. alperesek, mint „egyetem­leges adóstársak" vállalnak „készfizető kezességet". Az „egyetemleges adós társak" megjelölés értelme csupán az, hogy IV.—VI. r. alperesek olyan ke­zességet vállalnak, mely egyező az egyetemleges adóstárs kötelezettségé­vel, mint ahogy a kötelem tekintetében ninos is különbség a készfizető kezes és az egyetemleges adóstárs között. Az „egyetemleges adóstársak" kifeje­zés használata ellenére is tehát a IV.—VI. r. alperesek csak készfizető ke­zeseknek tekintendők. Helye® ennélfogva a fellebbezési bíróságnak az elsőbíróság ítéletéből átvett az a megállapítása, hogy IV—VI. r. alperesek az alkalmi egyesülés tagjaiért készfizető kezességet vállaltak. A hitelszerződés rendelkezései közvetlen, korlátlan és állandó ellenőr­zési jogot biztosítottak az A. Banknak és a felperesnek a folyósított össze­Döntvénytár. 1933. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom