Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)
7U6 Váliójog. gek rendeltetésszerű felhasználása és a pénzkezelés tekintetében. Egyúttal a hitelezési viszony rögtöni megszüntetését tették lehetővé bárminő szabálytalanság esetére. Helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy miután a kezesek ennek az ellenőrzési jognak tudatában vállaltak kötelezettséget, ezzel a jogával a felperes a kezesek érdekében köteles is volt élni, s ha ezt elmulasztotta, a kezesek szabadulnak kötelezettségük alól azoknak az öszszegeknek a tekintetében, amelyeket a felperes már akkor folyósított, amikor az ellenőrzési jog kellő gyakorlása mellett a szerződési feltételek megszegéséről, a kiutalt összegek szabálytalan felhasználásáról tudomást szerezhetett. 1924. november hó 22-én, amidőn a második kiutalás, a jelen perben érvényesített 2000 millió korona folyósítása történt, az első ízben kiutalt 2500 millió koronának csaknem Yn része a K. Pál és A. Ferenc alperesek bevásárlási számláján igazolatlan volt. További kiutalásokat eszközölt tehát a felperes 1924. november 22-én anélkül, hogy az előzőleg folyósított összegek rendeltetésszerű felhasználásáról meggyőződött volna. Helyesen vonta le ebből a fellebbezési bíróság azt a következtetést, hogy a november 22-iki kiutalás az ellenőrzési kötelesség megszegésével történt, s így az anyagi jog sérelme nélkül döntött akként, hogy IV.—VI. alperesek már az 1924. november 22-én folyósított 2000 millió korona tekintetében is szabadultak a kezesi kötelezettségük alól. (1933. jan. 26. — P. VII. 3324/1932.) 957. Vt. 92. §. — Kifogás a váltó megszerzője ellen. — Azzal a váltóbirtokossal szemben, aki a váltót az alapügylet ismeretében szerzi meg, a váltóadós az alapügyletből meríthető minden kifogást felhozhat. K. A fellebbezési bíróság által helyesen alkalmazott jogszabály szerint ( , . . mint a fejben . . .). A fellebbezési bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes a kereseti váltók megszerzésekor tudta, hogy a váltókat az alperesek fedezetül oly megállapodással adták a felperes jogelődének, á V. és társa cégnek, hogy azok csak az utóbb megejtendő elszámolás eredményéhez képest érvényesíthetők ellenük, s azt is tényként állapította meg a fellebbezési bíróság a V. cég által az alperesek ellen lefolytatott per csatolt iratai alapján, hogy az alperesek a kereseti váltók alapján semmivel sem tartoznak. (1932. szept. 28. — P. VII. 220/1931.) A határozat a váltó forgatmány kifogást elszegő hatályát erősen áttöri és a genfi egységes váltótörvény 17. cikke , mellett semmiesetre sem állhat meg. V. ö. Gr. XXII. 1133., XXIII. 1005. 958. Vt. 92. §. — Örökhagyó tartozása fejében vállalt váltókötelezettség. — I. A feltétlen kötelezettséget megállapító váltókkal szemben a kötelezetteket terheli annak bizonyítása, hogy a váltók alapján őket nem terheli korlátlan fizetési kötelezett-