Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

704 Váltójog. talánosságban jelenti ki, hogy a váltó gazdasági rendeltetése nem az, hogy földvételár fedezetéül szolgáljon és hogy jelzálog hitel alapja legyen. (1933. ápr. 25. — P. VII. 9071/1932.) V. ö. Gr. XXIII. 1012. 953. Vt. 92. §., 1920: XXXVI. t.-c. 56. §. — Kifogások alapul szolgáló köztörvényi ügyletből. — Aki a váltóadás alapjául szolgált köztörvényi ügyletből azáltal, hogy a fennálló vételárkövetelést magára engedményeztette és ennek biztosítására szolgáló jelzálogjogot is megszerezte, félként belépett, nem tekinthető oly harmadik váltóbirtokosnak, akivel szemben a váltó alapügyletéből származtatott kifogások a V. T. 92. §-a értelmében sikerrel felhozhatók nem volnának. K. A megállapított, meg nem támadott tényállás alapján jogszabálysértés nélkül jutott a fellebbezési bíróság az elsőbírósági ítéletből elfogadott helytálló jogi indokok értelmében arra az eredményre, hogy az alperesek és a Földhitelbank részvénytársaság között létesült kereseti váltóügylet az 1920: XXXVI. t.-c. 56. §.-a szerint tiltott ügylet volt. A váltónak ebből folyó érvénytelenségét pedig az alperesek a felperessel szemben is a V. T. 92. §.-a értelmében sikerrel felhozhatják, mert a felperes a váltóadás alapjául szolgált köztörvényi ügyletbe azáltal, hogy az irányadó tényállás szerint az ügyletből kifolyólag az alperesekkel szemben fennálló vételárkövetelést magára engedményeztette és ennek biztosítására szolgáló jelzálogjogot is megszerezte, félként belépett s ez okból, tekintet nélkül arra, hogy ez a váltó megszerzésével egyidejűleg vagy azt követően történt-e, a felperes, az elsőbírósági ítélet helyes jogi álláspontja szerint, nem tekinthető oly harmadik váltóbirtokosnak, akivel szemben a váltó alapügyletéből származtatott kifogások a V. T. 92. §-a értelmében sikerrel felhozhatók nem volnának. Ezek szerint nem sért jogszabályt a keresetet elutasító ítéleti döntés és a felperesnek ez ellen irányuló felülvizsgálati kérelme alaptalan. A fentiekben elfoglalt jogi álláspont mellett nem lényeges az, hogy a felperes a kereseti váltó megszerzésekor tudott-e vagy kellő gondosság mellett tudomást szerezhetett-e a váltóügylet tiltott voltáról és ebből kifolyó érvénytelenségét előidéző összes körülményekről: a fellebbezési bírósági ítélet erre vonatkozó megállapításainak s a felperesi felülvizsgálati kérelem, ezt támadó panaszának helytállóságával foglalkozni nem kell. (1932. nov. 29. _ P. VII. 4474/1932.) 954. Vt. 92. §., 1920: XXXVI. t.-c. 56. §. — Váltóvétcl ingatlaneldarabolásnál. — Az egyik váltókötelezett személyében fennálló semmiség a fennforgó esetben nem vonja maga után az ügyletnek a többi kötelezett irányában való semmisségét is. K. Az 1920. évi XXXVI. t.-c, 56. §-a csak a parcella vevőktől tiltja a váltó vételét. E szerint az I. és II. rendű alperesektől a felperes vehetett váltót ak-