Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Kifogások. 951—952. 703 gedmény folytán a felperes belépett az engedményező F. és az alperesek közt fennállott jogviszonyba s ennek folytán — tekintet nélkül arra, hogy a váltót már korábban megszerezte és tekintet nélkül arra, hogy a váltó megszerzésekor az alap jogviszonyról tudomással birt-e — köteles tűrni mindazokat a kifogásokat, amelyeket az alperesek az engedményező ellen érvényesíthetnének. A fellebbezési bíróság tehát jogszabályt sértett, akkor, amikor a fel­peres tudomását vizsgálva, azért hagyta figyelmen kívül az alperesek kifo­gását, mert a felperes az alapváltó megszerzésekor az alapul fekvő jogvi­szonyról nem bírt tudomással. Minthogy pedig ezek szerint az alperesek a F.-el szemben felhozható kifogásukat a felperessel szemben is érvényesíthetik, el kellett dönteni azt a kérdést, hogy a váltók adása törvényes tilalomba ütközött-e? A nem vitás tényállás szerint az alperesek egy, a F. által parcellá­zott ingatlanból vettek 11 holdnyi területet s nem ugyan az adásvételi szer­ződésben, hanem egy utóbb kiállított okiratban vállalt kötelezettség alapján állították ki a kereseti váltót az ingatlan vételár egy része fejében. Az a tényállás sincs megtámadva, hogy a F. tagja a felperes Pénzinté­zeti Központnak és alapszabályszerű üzletkörébe tartozott ingatlanok felda­rabolása és továbbeladása is és hogy a F. az ingatlan felosztási tervet az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak előzetesen nem mutatta be. Az 1920: XXXVI. t.-c. 56. §. 2. bek. értelmében ingatlan eldarabolás­nál a vevőtől váltót venni tilos. Ez alól a rendelkezés alól a törvény 60. §-a kiveszi ugyan azokat az ingatlan eldarabolásokat, amelyeket a Pénzin­tézeti Központ tagjai sorába tartozó olyan pénzintézet, végez, amely ingatlan eldarabolásokat alapszabályai értelmében foganatosít, de a szakasz ezt azzal a közelebbi hozáadással mondja ki, hogy rendelkezése az O. F. B. által jó­váhagyott tervek alapján foganatosított eldarabolásokra vonatkozik. Ebből pedig az következik, hogy az 56. §-ban kimondott tilalom alól a megfelelő pénzintézet által végzett ingatlan eldarabolások közül is csak az O. F. B. által jóváhagyott tervek alapján foganatosított eldarabolások vannak kivéve. Minthogy pedig az irányadó tényállás szerint a kereseti váltó nem ilyen eldarabolásból folyóan, tehát a törvény 56. §-ában kimondott tilalom elle­nére adatott, s minthogy az előrebocsátottak értelmében az alperesek ezt a kifogást a felperessel szemben is érvényesíthetik — a felperes a váltó alapján az alperesek ellen nem léphet fel. (1933. márc. 17. P. VII. 6211/ 1932.) 952. Vt. 92. §., 1920: XXXVI. t.-c. 56. §. — Váltóvétcli tila­lom. — Az 1920: XXXVI. t.-cíkk 56. §. 2. bekezdésének helyes értelmezése szerint nemcsak a parcellázó és a parcellát vevő közt tilos váltó vétele, hanem tilos váltó vétele olyan harmadik sze­mély részéről is, aki a parcella vétel lehetővé tétele céljából s ennek tudatában folyósít a parcella vevőnek kölcsönt. K. Ennek az álláspontnak a helyessége kitűnik a törvényjavaslattal beterjesztett miniszteri indokolásból is, amely minden megszorítás nélkül ál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom