Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

632 Kereskedelmi jog. Ezek szerint a kosztkamatok felszámítása s azok mértéke végeredményben a felek megállapodásán alapul, ez a megállapodás pedig, minthogy bejegyzett kereskedőknek kölcsönös kereskedelmi ügyleteiből eredő követelések után járó kamatokról volt szó, a kamatkorlátozó szabályok alá nem esett. Nem hivatkozhat az alperes jogszerűen a kamatok elévülésére vonatkozó jogszabályokra sem. A felek között fennállott folyószámlái viszony természetéből ugyanis az következik, hogy azoknak az egyenlegösszegeknek közlése és elismerése által, melyekbe a tőke mellett már a kamatok is befoglaltatnak, a kamatok ebbeli jogi természetüket elvesztették, tőkeköveteléssé vállak, s így reájuk a kamatkövetelés elévülésére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Alapos ellenben az a panasza az alperesnek, hogy a fellebbezési bíróság a 36699.92 Schilling tőketartozás után járó kamatokat jogszabálysértéssel állapította meg 8%-ban. Az 1923: XXXIX. t.-c. hatályának ideje alatt ugyanis ennek a törvénynek 4. §-a értelmében külföldi pénznemre szóló tartozás esetén késedelmi kamat gyanánt csak a törvényes kamat volt számítható, s ugyanez a kamat illeti a felperest jelenleg is az 5610/1931. M. E. sz. rendelet 5. és 14. §-a értelmében. Ezek alapján a kir. Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének a 36699.92 Schilling tőke után járó kamatok mérve kérdésében helyt adott, ebben a részben a fellebbezési bíróság ítéletét a rendelkező rész szerint megváltoztatta, egyebekben azonban az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította. (1932. ápr. 12. — P. VII. 6739/1930.) 893. Kt. 286. §., 1877: VIII. t.-c. 9. §. — Kosztkamat. — I. Külön megállapodás vagy megfelelő körülmények hiányában az adósok a jegyzett kosztkamat középárfolyamánál magasabb kosztkamatot nem tartoznak megtéríteni. — II. Ennek folytán az engedményezőnek az általa indított perben tett az a nyilatkozata, hogy az eredetileg követelt nagyobb kosztkamattal szemben megelégszik a hivatalosan jegyzett kosztkamat középárfolyamával, az adósok tartozására általában nincs befolyással és így az ilyen nyilatkozat az engedményessel szemben is hatályos. (A II. a nem szószerint a határozatból.) K. A felperes felülvizsgálati kérelmében is hivatkozik arra, hogy a becsatolt perben az alperesek tartozása a V. cégnek az ő terhére, mint engedményes terhére nem róható joglemondó nyilatkozata alapján állapíttatott meg az eredeti követelésnél kisebb összegben s ezen az alapon azt vitatta, hogy az alperesek ellen az engedmény alapján azt a követelést érvényesítheti, amely az engedményezőt a joglemondó nyilatkozat hiányában megilletné. A felperesnek ez az álláspontja azonban azért téves, mert igaz ugyan, hogy az engedményezett követelés tekintetében az engedményező az engedményes rovására elengedő nyilatkozatot nem tehet, azonban a fellebbezési bíróság helyes okfejtése szerint az engedményezőnek az általa indított per-