Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

626 Kereskedelmi jog. letrészt azonnal befizetett, a többi 70.000 pengő értékű üzletrész jegyzését azonban a szövetkezet igazgatósága utóbb — az üzletrész jegyző részvény­társaság érdekében, de a szövetkezet és ennek hitelezői megkárosítására — hatálytalanította, habár az akkor, amint a felperes vitatja, behajtható lett volna. A szövetkezet végrehajtó bizottságának C-/.—F/B-/. jelű jegyzőkönyve értelmében a szövetkezet tőkeszükségletének biztosítása, ekként a szövet­kezet fontos érdeke kívánta meg, hogy a nevezett részvénytársaság részéről 100.000 pengő értékű üzletrész jegyeztessék. A fellebbezési bíróság a kereset alapjává tett tényállás tisztázását azért nem tartotta szükségesnek, mert álláspontja szerint a kérdéses üzlet­részjegyzés hatálytalanítása egyjelentőségű az üzletrész befizetését nem tel­jesítő tag kizárásával, erre pedig a szövetkezet alapszabályai a törvénnyel összhangban, az igazgatóságot feljogosítják, és ekként az állítólagos 70.000 pengő értékű üzletrészjegyzés hatálytalanítása sem a törvénnyel, sem az alapszabályokkal nem ellenkezik. Ámde az igazgatóság, mint a Kt. 182. és 241. §-aihoz képest a szövet­kezet ügyeit intéző szerv, a Kt. 218—222. §-ainak rendelkezéseiből követ­kezőleg, amelyek az igazgatósági tagok felelősségét nemcsak vétkességük, hanem mulasztásuk esetére is megállapítják, az ügyek intézésénél fokozott gondossággal köteles eljárni. Ehhez képest, ( . . . mint a fejben . . .) (1932. okt. 13. — P. IV. 2935/1932.) 885. Kt, 247. §, — Szövetkezet egész vagyonának átruhá­zása részvénytársaságra, — A szövetkezet felszámolásával kap­csolatosan a szövetkezet egész üzletének valamely részvénytár­saságra átruházása nem minősíthető — szövetkezet és részvény­társaság közt meg nem engedett — egyesülésnek pusztán azért, mert a részvénytársaság az átvett vagyonösszesség ellenértéke­ként a szövetkezetnek nem készpénzt, hanem részvényeket adott. K. A K.-i Népbank mint szövetkezet 1928. április 28-án tartott közgyű­lése a szövetkezet egész üzletének a K. Takarékpénztár részvénytársaságra átruházását és ezzel kapcsolatban a szövetkezet felszámolását határozta el, amit sem törvény, sem alapszabály nem tilt. A szövetkezet felszámolásával kapcsolatos ez az üzletátruházás nem minősíthető — szövetkezet és részvénytársaság közt meg nem engedett — egyesülésnek pusztán azért, mert a K.-i Takarékpénztár részvénytársaság az átvett vagyonösszesség ellenértékeként a .szövetkezetnek nem készpénzt, ha­nem részvényeket adott. Ezek a részvények ugyanis a felszámoló szövetke­zet tulajdonába kerülvén, a szövetkezet vagyona gyanánt felszámolási érté­kesítés tárgyává is tehetők (a szövetkezetnek felszámolókul megválasztott volt igazgatósági tagjai a szövetkezeti tagok készpénzbeli kielégítése iránt külön — személyes — kötelezettséget is vállaltaki. Az, hogy a szövetkezet és a részvénytársaság közgyűléseinek az üzlet­átruházási szerződés létrejöttéhez szükséges teljes akaratmegegyezése meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom