Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Alkalmi egyesülés. 846—848. 589' Döntő kérdés tehát a perben, hogy szakszerűtlen volt-e a savanyítás és terheli-e vétkes mulasztás alperest az értékesítés körül? Ha való, hogy a káposzta már az előzetes szemle alkalmával is használhatatlan volt, ha igaz, hogy az első bazen felbontásakor a szine szürkéskék volt, az íze meg édes, ha való, hogy Budapesten emiatt nem lehetett eladni, kérdés, hogy ennek mi volt az oka, közrejátszott-e ennél az alperesnek valami gondatlansága, vagy vétkes mulasztása? A fellebbezési bíróság azonban e kérdés vizsgálatába nem bocsátkozott s e tekintetben tényállást nem állapított meg. De minthogy ez a kérdés perdöntő jelentőségű, mert ha a káposzta megromlását alperes gondatlansága vagy vétkes mulasztása okozta, az ez által okozott kárt a magánjog szabályai szerint a felperesnek megtéríteni köteles, — a fellebbezési bíróság ítéletét fel kellett oldani, hogy szakértő meghallgatása útján s az eddigi bizonyítékoknak, nevezetesen annak a szakértő elé tárása után, hogy a tanúk vallomása szerint az alperes a savanyításhoz a kelleténél kevesebb sót használt, állapítson meg tényállást abban a kérdésben, hogy mi okozta a káposzta megromlását s ez az alperes valamely mulasztására vezethető-e vissza? Az X/5—X/33. alatt csatolt okiratok tartalmi valódiságát a felperes megtagadta. Ezekből tehát nem lehet azt a tényt megállapítani, hogy az alperes a káposzta értékesítése körül minden lehetőt elkövetett s az eladást csak a rossz konjunktúra akadályozta. Viszont a P. Nándor szakértő véleményében ismertetett nagykereskedői árakból sem lehet egymagában okszerűen arra következtetni, hogy a savanyított káposzta 1923. tavaszán 40 waggon körüli mennyiségben is elhelyezhető volt a piacon. Ez a kérdés pedig ugyancsak perdöntő, mert.ha 1923. év első felében az árukészletek nagysága vagy a rossz konjunktúra miatt az alperes 40—45 waggon káposztája vagy annak egyrésze egyáltalában nem volt értékesíthető, vagyis, ha ebben az időszakban az értékesítés nem az áru silánysága miatt hiúsult meg, — ha továbbá áll az, amire P. Nándor szakértő véleményében utal, t. i. hogy május után a káposztát jól eltartani már nem lehet, vagyis a jelzett időpont után az áru értékesítését annak eltarthatlansága akadályozta: úgy az alperest az áru el nem adása folytán keletkezett kárért jogszerűen felelőssé tenni nem lehet. A fellebbezési bíróság azonban tényállást a most jelzett irányban nem állapított meg. Ezért és mert ezeket a ténykérdéseket megnyugtatóan csak szakértő meghallgatása útján lehet eldönteni, a megtámadott ítéletet ebben a részében is fel kellett oldani. (1931. ápr. 8. — P. IV. 8222/1929.) 848. Kt. 62. §„ — Alkalmi egyesülés. — Exportra alakult alkalmi egyesülés nyereségének megállapítása szempontjából az exportra figyelemmel import-árunál élvezett vámvisszatérítés figyelembevétele. K. Peres felek között egyedüli vitás kérdés az, hogy az alperes részére a m. kir. földmívelésügyi miniszter által, meghatározott mennyiségű belföldi gyümölcsnek a vámkülföldön elhelyezés esetére szerződésileg biztosi-