Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

590 Kereskedelmi jog. tott, az alperes által importált banán mennyisége után meghatározott és tényleg kifizetett vámvisszatérítésnek aránylagos része elszámolandó-e annak az alkalmi egyesülésnek nyeresége gyanánt, amelyet a peres felek belföldi gyümölcsnek V. ós Z. megye területén való bevásárlására és exportálására 1930. évi augusztus 18-án létesítettek és 1930. évi október hó 18-ig lebonyolítottak. Az a körülmény, hogy az alkalmi egyesülés- tárgyában kötött szerződésnek az üzleti eredmény kiszámítási módját tárgyazó pontja erről a vámvisszatérítésről nem rendelkezik, jóllehet erről a felperesnek a szerződéskötéskor tudomása volt, — miként a fellebbezési bíróság helyesen kifejtette — a kérdést nem dönti el, mert az alperes több olyan tételt ismer <?i az alkalmi egyesülés javára elszámolandónak és az elsőbíróság is jogerősen elszámolandónak mondott ki olyan tételeket, amelyekről a megállapodás szintén nem intézkedik. Döntő e tekintetben egyedül az, hogy a behozott banán után fizetett vámvisszatérítés és a peresfelek alkalmi egyesülése által lebonyolított gyümölcskivitel között van-e olyan közvetlen összefüggés, amelynek alapján a vámvisszatérítés erre irányuló megállapodás nélkül is a közös üzlet bevételeként számolható el. Miként azonban a fellebbezési bíróság helyesen kifejtette, a földmíveíésügyi miniszterrel kötött megállapodásban meghatározott mennyiségű gyümölcsnek kivitele a vámvisszatérítési kedvezmény igénybevehetésének csupán előfeltétele, de nem annak ellenértéke. Ekként sem tényleges, sem jogi összefüggés a peres felek által lebonyolított üzlet és a banánbehozatali üzlet között nem lévén, a banán vámvisszatérítés fejében fizetett összegnek elszámolását a felperes kifejezett megállapodás hiányában nem igényelheti. A fellebbezési bíróság tehát az anyagi jognak megfelelően utasította <i\ a felperest keresetével. (1933. ápr. 4. — P. IV. 2433/1932. ) 849, Kt. 62. §, — Alkalmi egyesülés tagjának fizetés. — Ingók tulajdonának szerzése és vételár fizetése megbízott irányában. K. A felperes és P. Béla együttes vállalkozók és az alperes között az alperes község kövezési munkálatai tárgyában létrejött vállalkozási szerződés keretében B. István a felperesnek cégjegyzésre jogosított ügyvezető igazgatója és P. Béla abban állapodtak meg, hogy a társvállalkozók cégét egybefoglaló bélyegzőt készítenek, amelyet a vállalkozás lebonyolítása körében aláírásul fognak használni akként, hogy az együttes cég érvényes jegyzésére P. Béla jogosult, de műszaki vonatkozású ügyekben P- László aláírása is szükséges. Nincs megtámadva a fellebbezési bíróságnak az a ténymegállapítása sem, hogy 1927. évi június hó 25-étől kezdve az alperes a társvállalkozókat illető fizetéseket a P. Béla és P. László által a fentiek szerint kiállított nyugták ellenében P. Béla kezéhez teljesítette és fizette 1927. július 9-én, a felperes által keresettel érvényesített 11.396 P 15 fillért is. A fellebbezési bíróságnak azt a jogi döntését, miszerint a közös vállal-