Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

32 Közigazgatási jog. A m. kir. belügyminiszternek határozata tehát törvényes alapon nyugszik, miért is az ez ellen a határozat ellen irányuló panasznak helyet adni nem lehetett. A panaszoo ugyan azt adja elő, hogy a családi pótlékhoz való igényét már az 1924. év folyamán bejelentette Cs. vármegye alispánjánál s ezt az állítását a nevezett alispán által 4427/1930. szám alatt kiállított hivatalos bizonyítvánnyal igazolja, továbbá azt b előadja, hogy a gyermekeinek születési anyakönyvi kivonatait az elszakított területről önhibáján kívül előbb nem tudta beszerezni; ezek a körülmények azonban jogalapot nem nyújthatnak a családi pótlék visszamenőleges folyósítására, mert a panaszosnak, mint menekült vármegyei tisztviselőnek az államkincstár terhére eső családi pótlékának utalványozását a m. kir. belügyminisztertől kellett volna már elsőízben kérnie és mert a panaszosnak módjában állott volna ebbeli bejelentését gyermekei születési bizonyítványainak utólagos bemutatása mellett is megtenni. (5921/1930. K. sz. — M. K. LI. évf. 8.) 45. 62.000/1926. B. M. sz. r. 42. p. — Családi pótlék csak abban az esetben jár, ha a feleség íérjével közös háztartásban él, vagyis egy fedél alatt együtt él. Kb. A panaszos segédjegyző felesége után folyósított családi pótlékot a vármegye alispánja beszüntette, mert a panaszos felesége járásbíróságnál tisztviselőnő. A 62.000/1926. B. M. sz. körrendelet 42. pontjának (2) alpontja akként rendelkezik, hogy a feleség után a családi pótlék csak abban az esetben jár, ha a feleség férjével közös háztartásban él, ami az egy fedél alatti együttélést jelenti. A külön élő feleség után tehát családi pótlék még akkor sem jár, ha a férj a tartásdíj fizetésére van kötelezve. Az ennek alapján beszüntetett családi pótléknak további folyósítását a panaszos azon az alapon kéri, hogy a családi pótlék fizetés jellegével bir, a fizetésnek tehát kiegészítő részét képezi, amely őt állásából kifolyólag megilleti. Mert habár a feleségétől külön is váltak, a tényleges együttélés meg van. A panasz azonban alaptalan és ennek folytán a családi pótlék további folyósítását elrendelni nem lehetett. Mert az idézett körrendelet a családi pótlék folyósításának kivételt nem ismerő törvényes feltételként az egy fedél alatti lakást tűzi ki; minthogy pedig a panaszos feleségével nem él egy fedél alatt, ennélfogva hiányzik az a törvényes feltétel, ami az igényjogosult részére a családi pótlék élvezetét biztosítja. A panaszos felhívott méltánylást érdemlő körülményeket a bíróság figyelembe nem vehette, mert a törvényes igények elbírálására hivatott bíróság méltányossági tekintetből nem ítélkezhetik. Törvényes alapon szüntettetett be tehát a panaszosnak a felesége után folyósított családi pótléka, s ezért az alaptalan panaszt el kellett utasítani. (2823/1929. K. sz. — M. K. LI. évf. 23.)