Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Családi pótlék 45. Ipari- és kihágási ügyek 46—49. 33 Ipari ügyek. 46. Orosz rendszerű kémények kiégetése. Km. A kéményseprő köteles a kémények alsó nyílásánál összegyűlt kormot a szükséghez képest, de legalább évenkint kétszer eltávolítani. Azo­kat a kéményeket, amelyekből a kormot rendes sepréssel el lehet távolí­tani, kiégetni nem szabad. Azokat a kéményeket, amelyeknek elszurkoso­dása rendszeres seprés útján meg nem gátolható, szükség esetén kiégetéssel kell újból tisztává tenni. A kéményseprő köteles a kéményt kiégetés előtt megvizsgálni, a kiégetés munkájára annak befejezéséig felügyelni és a ké­ményt kiégetés után újból átvizsgálni. A kéményt csak akkor szabad ki­égetni, ha szerkezete az égetést veszély előidézése nélkül kibírja, ha a pad­lásürben levő kéménytisztítónyilás hibátlan és jól záródó kettős ajtóval van ellátva, a kéményajtó közelében egy méteren belül gyúlékony anyag nincs, végül, ha a kéménybe — gondos vizsgálat eredménye szerint — faszerkezet nincs beépítve. Ha a kéményseprő a kiégetendő kéményen olyan rendelle­nességet talál, amely miatt azt kiégetni veszélyes volna, köteles a tűzve­szélyes állapotot, annak megszűntetése érdekében, az illetékes építésrendőri hatóságnak haladéktalanul írásban bejelenteni és az írásbeli jelentését hóna­ponkint mindaddig megismételni, amíg a tűzveszélyes állapot meg nem szűnt. Ha a kéményégetés tekintetében vita támad, a kéményseprő köteles erről az illetékes építésrendőri hatóságnak szintén haladéktalanul jelentést tenni. Ha a háztulajdonos a kéményégetéshez szükséges szalmát nem bo­csátja a kéményseprő rendelkezésére, köteles a felhasznált szalma ára fe­jében kiégetett kéményenkint 10 fillért a kéményseprőnek megfizetni. A kéményseprő a kémények kiégetésével kapcsolatban munkadíj fizetésére, vagy az előbb említetten kívül más költség megtérítésére igényt nem tart­hat. (10.219/1933. K. sz. — M, K. LI. 18.) Kihágási ügyek. 47. 1876: XIV. t.-c. 7. §. — Patkányirtásnak az előírt időben elmulasztása a 3.040/1922. N. M. M. sz. rendeletbe és az ennek alapján kiadandó hatósági rendeletbe ütköző s az 1876: XIV. t.-c. 7. §-a alapján büntetendő kihágás. (3.057/1931. B. M. kih. sz. — Belügyi Közlöny XXXVII. évf. 640.) 48. 1884: XVII. t.-c. 103. §. — Bérgazdaságban dolgozó bog­nársegéd alkalmazását az iparhatóságnak nem kell bejelenteni. (2.399/1932. B. M. kih. sz. — Belügyi Közlöny XXXVII. évf. 660.) 49. 1891: XIII. t.-c. 6. §., 1923: XV. t.-c. 6. §, — Vasárnapo­kon és Szent István napján a pékiparban az összes munkák a hétköznapokra megállapított délelőtt tiz óráig végezhetők. (4.935/ 1931. B. M. kih. sz. — Belügyi Közlöny XXXVII. évf. 610.) Döntvénytár. 1933. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom