Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Uzsora 1932: VI. t.-c. Hitelsértés. 1932: IX. t.-c 13. §. 454—456. 189 vádlottaknak vádbeli tettei az 1932: IX. t.-c. szerint is bűncselekményt valósítanak meg, mert kimerítik ennek a törvénynek 1. §-ában ütköző hitelsértés bűntettének a fogalmát. A közadós vagyona ugyanis a csődtörvény rendelkezéseinek értelmében a csődhitelezők követelésének aránylagos kielégítésére van rendelve; a vádlottak tehát jogtalanul csökkentették A. R. vádlottnak kielégítési alapul szolgáló vagyonát akkor, amikor annak egy részét a csődvagyonból részben koholt követelés kielégítésére elvonták, másrészt pedig egyes, általuk kedvezményezett hitelezők kielégítésére fordították; de ily módon a vádlottak egyúttal több hitelező kielégítését szándékosan csorbították is, mert meghiúsították, hogy ezek a hitelezők az egész csődvagyonból kapják arányos mértékű kielégítésüket. De másodsorban megállapítja a m. kir. Kúria, hogy az új törvény a Btk. rendelkezéseinél enyhébb, mert a vádlottak csalárd bukás bűntettének minősített bűncselekményeire a Btk. 415. §. 5 évig terjedő fegyházbüntetést, az új törvény pedig 3 évig terjedő börtönt ír elő. Ezért a Btk. 2. §. és az 1932: IX. t.-c. 13. §. értelmében erre a bűncselekményre az új törvény alkalmazandó. A vádlottakra tehát sérelemmel jár, hogy ez a bűncselekményük a Btk. 414. és 415. §-ai szerint minősíttetett és ezen minősítés által a Bp. 385. §. 1. b) pontjában foglalt anyagi semmisségi ok létesült, amit e törvényszakasz utolsó bekezdése értelmében hivatalból kell figyelembe venni. A m. kir. Kúria ezért mindkét alsófokú bíróság ítéletének a csalárd bukás bűntettének minősítésére vonatkozó részét a fentírt anyagi semmisségi okból a Bpn. 33. §. első bekezdése értelmében hivatalból megsemmisítette és a vádlottaknak ezt a bűncselekményét az 1932, évi IX. t.-c. 1. §-ábun meghatározott hitelsértés bűntettének, illetve ifj. K. J. vádlottnál a büntetés neme folytán hítelsérés véségének minősítette. (1932, december 7. — B. III. 3717/1932. sz.) 456. 1932: IX. t.-c. 1. §, — Aki a bűncselekmény elkövetése miatt kártérítésre kötelező ítélet keltét követő harmadik napon örökölt, kielégítési alapul szolgáló ingatlanát eladja, az 1932: IX. t.-c. 1. §-ba ütköző — a Btk. 386. §-ának tényelemeit is megvalósító bűncselekményt követ el. K. A Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján bejelentett semmiségi panaszt illetően a m. kir. Kúria előrebocsátja, hogy a panasz írásbeli indokolásában nem a kir. ítélőtábla által valóknak elfogadott, hanem az indokolásban vitatott tényekre alapított fejtegetést nem vette figyelembe, mert a Bpn. 33. §-ának utolsó bekezdése értelmében e részben semmiségi panasz nem használható. A panasz írásbeli indokolása szerint a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapián bejelentett paansznak a jogi oka az, hogy a vádlottakat nem vezette szándékosság; hogy a vádlottak nem szándékosan vonták el a kielégítési alapot a sértett követelése elől; szándékuk nem erre irányult; hogy a kérdéses adásvételi jogügylettel a sértettnek nem okoztak kárt; hogy ezen adásvételi jogügylet megkötésekor az ifj, T, K. vádlottat a sértett részére 320 P -s