Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

184 Büntetőjog. dése szerinti osztály elleni izgatás kellékeinek hiányát tette felmentő ítéletének alapjává. Az adoít esetben azonban a vád alapja az Ávt. 5. §-nak 1. bekezdésében meghatározott vétség, melynek nem kelléke, hogy a vádbeli tett gyűlöletkeltésre alkalmas legyen, sőt még a nyilvánosság sem törvényi kellék, hanem elegendő, ha a vádlott oly tevékenységet fejt ki, mely a bíróság megítélése szerint az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen pedig valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos úton való létesítésére irányuló, minden egyenes felhívás nélküli, egyszerű izgatásra alkalmasnak mutatkozik. A vádbeli közlemény a „Vas- és Fémmunkások Lapjá"-ban jelent meg. A cikket tehát túlnyomóan munkások olvasták. Ezt tudta a vádlott is. Már a címben sejteti a vádlott, hogy olvasóitól, tehát elsősorban a munkásoktól vár valamit. Hogy mit: azt a cikk további szövege a legizgatóbb módon tárja olvasói elé, amelyben a vádlott elkeseredett néptömegekről, ezek részéről fenyegető pusztító viharról, orkánról beszél, mely szétzúzza az erőszakállatokat, a gőgös népámítókat, zsarnokait és gyáva árulóit a népnek és felgyújtja, szétrombolja a véren, verejtéken, könnyön s keserven felépült gőgös palotákat s végigsöpör a néptől elforduló ragadozó hordán. Kegyetlenül és kíméletlenül. A cikk végső bekezdéséből kétséget kizáróan kitűnik, hogy vádlott az általa oly élénken megfestett viharban a nép, helyesen: a munkásság dühét, haragját személyesítette meg; melynek hivatása szerinte a mai állami és társadalmi rendet a fent leírt erőszakos módon elsöpörni, felforgatni, amit ők: a vádlott és a munkások várnak, sőt annak bekövetkezését ,,lesik". Az alsófokú bíróság által is valónak vett és ez okból a Bpn. 33. §-nak végbekezdése értelmében a kir. Kúriára nézve kötelezően irányadó tényállásból pedig a fenti indokokból e helyütt azt a következtetést kellett levonni, hogy a szóban forgó sajtóközlemény nagy mértékben alkalmas arra, hogy a munkásosztályt a fennálló állami és társadalmi rend erőszakos módon való felforgatására, sőt az ő uralmuknak ugyancsak erőszak útján való létesítésére izgassa. Ez okból a kir. Kúria az alsófokú téves ítéleteket a rendelkező rész értelmében megsemmisítette és a törvénynek megfelelő marasztaló ítéletet hozott. (1933. március 21. — B. L 450/1933. szám.) 449. 1921: HL t.-a 7, §. — Államsértés. — A magyar államot, nem pedig a magyar kormányt sértette meg az, aki mikor igazságtalanul túlozva s a legtágabb körben általánosítva azt hangoztatta, hogy Magyarországon diktatúra van, a dolgozók alantas politikai jogf osztottságban szenvednek, a demokrácia tökéletes eltemetettsége vilácsúfjává tette országunkat. (K. 1933. május 10. — B- I. 1243/1933. szám.)