Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

4 Alkotmányjog. mazásra utalással, a vármegyei közigazgatás személyi és dologi kiadásainak apasztása érdekéből, az 1932, évi május hó 1-jei hatállyal egyebek közt V.-vármegyében a k.-i járást megszüntette s egyszersmind annak szolgabírói kirendeltséggé átszervezését rendelte el. Ennek a kormányrendeletnek végrehajtása céljából adta ki a m. kir. belügyminiszter a 60.400/1932. számú rendeletét. Ezek ellen a rendeletek ellen egyrészt — az 1907: LX. t.-c. 5. §-ának a) pontja alapján — V.-vármegye törvényhatósági bizottsága, — másrészt — ugyanezen törvényszakasz b) pontja alapján — a törvényhatósági bizottság tagjainak fele együttesen, panasszal élnek, s mind a két panasz, az utóbbi kifejezetten, a törvényhatóságra sérelmes rendeletek hatálytalanítását célozza. A panasziratok lényegileg egyező indoka az, hogy úgy a minisztériumnak, mint a belügyminiszternek rendelete megsértette az 1886: XXI. t.-c. 2. §. a) pontját és 3. §-át, valamint az 1929: XXX. t.-c. 22. §. (2.) bekezdésének 2. és 3. pontjait, mert az 1931: XXVI. t.-c. a minisztériumnak csak pénzügyi természetű rendkívüli felhatalmazást adott pl., hogy megszüntethessen egyes tisztviselői állásokat; azonban nem adott jogot arra, hogy a vármegyék önkormányzatába mélyen belenyúló intézkedéssel szabályrendeletileg megszervezett járásokat és hivatalokat szüntethessen meg, amely szabályrendeletek alkotása vagy megváltoztatása — miniszteri jóváhagyás mellett — a vármegyének az 1883:1. t.-c. 16. §-ában is biztosított kizárólagos önkormányzati joga. Ezenkívül a törvényhatósági bizottság panaszának további indoka azr hogy még abban az esetben is, ha az 1931: XXVI, t.-c. által adott rendkívüli felhatalmazás a járások megszüntetésének elrendelhetésére ki is terjedne, — az ilyen rendelkezés csak időleges, 1932. évi június hó végéig volna érvényes, mert a törvény 10. §. értelmében annak hatálya a jelzett időponton túl nem terjedhet. A bíróság a panaszokat alaptalanoknak találta s ehhez képest el kellett utasítania a következő okokból: Az 1931: XXVI. t.-c. II. része foglalja magában az államháztartás egyensúlyának biztosítására vonatkozó rendelkezéseket; s a törvény II. részében foglalt 4. §-a utasítja a minisztériumot, hogy úgy az állami kiadások csökkentése, mint az állami bevételek fokozása érdekében tegyen meg minden intézkedést az államháztartás egyensúlyának biztosítására. A törvény 5. §-a pedig kimondja, hogy az állami kiadások csökkentése érdekében a 4. §. alapján foganatosított intézkedéseket megfelelően alkalmazni kell az önkormányzatok háztartásaiban is. Ez a felhatalmazás a minisztériumot általános jogkörű rendeletalkotás kivételes hatalmával ruházta fel, még pedig — a törvény 5. §-ának határozmányai alapján — az önkormányzati testületek háztartása tekintetében is, — de csak abból a célból, hogy az államháztartás egyensúlya ezzel is előmozdíttassék. A v.-vármegyei k.-i járásnak megszűntetésére a vármegyei közigazgatás személyi és dologi kiadásai apasztásának érdekét szolgálta s a pana-