Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Allamszolgálati ügyek. 3. szosok nem vonják kétségbe, hogy a járás megszüntetése úgy az állami, mint a vármegyei háztartás kiadásainak csökkentését jelenti. Ily körülmények között a bíróság úgy találta, hogy a minisztériumnak joga volt ahhoz, hogy a törvény által reá ruházott kivételes hatalom alapján a főszolgabírói járást megszüntethesse. A törvényhatósági bizottság panaszának a törvény 10. §. rendelkezésére alapított kifogása sem helytálló. Ennek a szakasznak az (1) bekezdése akkép szól, hogy: „Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe és azoknak a rendelkezéseknek a hatálya, amelyek felhatalmazzák a minisztériumot, illetőleg az érdekelt minisztereket arra, hogy olyan intézkedéseket is tehessenek, amelyek felől a határozás az ország alkotmánya értelmében a törvényhozás hatáskörébe tartozik, — 1932. évi június hó végével megszűnik." Ez a törvényrendclkezés azonban nem azt jelenti, hogy a törvény alapján tett minden olyan intézkedésnek a hatálya, amely intézkedés különben a törvényhozás hatáskörébe esnék, — 1932. évi június hó végével megszűnik, — hanem kétségenkívül azt, hogy a minisztérium (miniszterek) részére adott ilyen felhatalmazásnak a hatálya szűnik meg a jelzett időpontban, vagyis, hogy az után ilyen rendelkezések ki nem adhatók. Ezt az álláspontot a törvény kiegészítéséről és módosításáról szóló 1932: VII. t.-c. is, amely különben a szóbanlevő határidőt 1933. évi június hó 30-áig hosszabbítja meg, — kifejezett rendelkezésével erősíti meg. (3894/ 1932. K. sz. — 1367. E. H. — 1932. okt. 25. — Kod. 1932. 4. fűzet 83.) Közigazgatási jog. Államszolgálati ügyek. 3. 1883:1. t.-c. 1. §. b) pont. A nyugdíjra való igényt nemcsak az állami tisztségre történt kinevezés után, a tényleges szolgálatban elkövetett hivatalvesztést maga után vonó bűncselekmény miatti elítélés szünteti meg, hanem a kinevezés előtt bármikor történt elítélés is. Kb. Az iratokból megállapítható tényállás szerint a panaszos, aki 1920. évi november 29-től a székesfővárosi kir. pénzügyigazgatóságnál díjnoki minőségben volt alkalmazva, 1929. évi január 31-én az Országos Társadalombiztosító Intézethez ideiglenes minőségű kezelővé neveztetett ki. Kinevezését azonban 1930. évi szeptember 20-án visszavonták, mert 1920. évi június 30-án lopás vétsége miatt egy hónapi fogházra és egy évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére ítéltetett. A panaszos ezután nyugdíjat kért, de kérelmével elutasíttatott. Ez ellen az elutasító határozat ellen irányul a panasz, amelyben a panaszos 9 évi és 11 hónapi díjnoki és kezelői szolgálatára hivatkozással előadván azt is, hogy a reá kiszabott fogházbüntetés kegyelemből elengedtetett és hogy a kiszabott mellékbüntetés hatálya 1921. évi június 30-án le-