Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

168 Büntetőjog. Kúria is azt a következtetést vonta le, hogy a vádlott ily körülmények között rendes gondosság mellett előre láthatta, hogy valakit a fel- és leszállók közül elüthet és ez által sérülést okozhat, ami pedig a sértettel meg is történt. Ehhez képest a vádlott bűnössége a törvény megsértése nélkül állapíttatott meg. (1932. december 6. — B. I. 3772/1932. szám.) 422. Btk. 310. §., 75.* §. — Féregírtó vállalat üzemvezetőjének felelőssége a féregirtáshoz használt kénsav szállítása alkalmával bekövetkezett balesetért. K. Semmisségi panaszt jelentettek be: a kir. főügyész a Bp. 385. §. 3. p. alapján a Btk. 92. §-ának alkalmazása miatt és a büntetés súlyosbítása végett, továbbá a védő a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján a bűnösség megállapítása miatt. Az utóbbi panasz indokolása szerint D. P. vádlott nem terhelhető gondatlansággal, mert a balesetet a kénsavat szállító motoros kerékpárnak egy autóval való összeütközése idézte elő. Ez pedig nem vonható a kellő gondosság mellett előrelátható eshetőségek körébe. Nem terhelhető gondatlansággal azért sem, mert vegyészmérnököt alkalmazott, akinek szakértelmében megbízhatott és így ha ez a kénsav szállításának különben is évek óta baj nélkül alkalmazott módját nem kifogásolta, neki sem lehetett semmi oka arra, hogy a régi gyakorlaton változtasson. Végül pedig nem is az volt a baleset oka, hogy a kénsav vékony üvegben volt, mert az olyan erejű összeütközés mellett, amelynél a vasból levő sárhányó mélyen behorpadt, vastag üveg is eltört volna. Ezeket az érveléseket azonban a kir. Kúria nem találta helytállóknak. Az irányadó tényállás szerint ugyanis S. F. vegyészmérnök szolgálati teendője magának a féregirtásnak szakszerű vezetése volt. Semmi adat nincs arra, hogy a tartályok és szállítási eszközök kiválasztása is az ő hatáskörébe tartozott volna és hogy az ő alkalmazása előtt már évek óta alkalmazott módszereken egyáltalán változtathatott volna. E részben tehát a felelősség egyedül az egész üzemet vezető D. P.-t terhelte, aki a felelősségtől nem mentesült a vegyészmérnök alkalmazása által, miután az intézkedés jogát e részben nem ruházta át alkalmazottjára. Vádlottnak ezen üzemvezetői hatáskörében elkövetett gondatlansága nem csupán abban állt, hogy a kénsavat vékony falú üvegben szállította, hanem általában abban, hogy nem tett megfelelő óvintézkedéseket arra, hogy az általa is az életre és a testi épségre nagyon veszélyesnek ismert kénsav szállítás közben ki ne loccsanhasson. Olyan intézkedéseket nem tehetett, amelyek minden összeütközés lehetőségét kizárják és bármilyen összeütközés esetére a kénsav tartályánap épségben maradását biztosítsák; de nem tett eleget annak a legelemibb óvatosságnak sem, amely megkívánja, hogy a forgalmas útvonalakon szállított veszélyes folyadék erős tartályban, jól elzárva és az ide-oda ütődés, zúzódás ellen védve legyen.