Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Szándékos és gondatlan emberölés. Btk. 281., 290. §. Testisértés. Btk. 310. §. 418—421. 167 leménye el nem oszlatta, a Bp. 238. §-ának rendelkezése szerint jogosult volt az Igazságügyi orvosi tanács felülvéleményét beszerezni. Az utóbb nevezett tanács véleménye pedig, a m. kir. Kúria megismerése szerint is, meggyőző abban a tekintetben, hogy a halált előidézett vérzések létrejöveteléhez és így a halálos eredményhez, az elütés által okozott sérülések és az ezeknek nyomán beállott betegség okozta csökkent táplálkozás, nemkülönben a tüdő müködésének*a bordatörések és érelzáródások által okozott megzavarása is hozzájárultak. Az a testi sértés pedig, amely a sértett halálának bekövetkezését sietteti, vagy előmozdítja, a beállott halálos eredménynek közvetett oka és az a körülmény, hogy a halálos eredmény előidézéséhez más ok is hozzájárult, az ekként fennálló okozati összefüggést nem szünteti meg. Helyes tehát a kir. ítélőtáblának a szakértői véleményből levont az a jogi álláspontja, hogy a vádlott a beállott halálos eredményért büntetőjogi felelősséggel tartozik és így a cselekmény minősítése a törvény rendelkezéseinek megfelelő, az e tekintetben használt panasz tehát nyilván alaptalan. (1932. december 7. — B. I. 4097/1932. szám.) A testi sértés. 420. Btk. 310. 75. §. — Gépkocsitulajdonos felelőssége a rozoga állapotban levő, személyszállításra be nem rendezett és rosszul működő fékkel ellátott teherkocsin vállalt személyszállítás közben bekövetkezett balesetért. K. Az alsófokú bíróságok helytálló indokolással állapították meg vádlott terhére a büntető törvény súlya alá eső gondatlanságot azon tények alapján, hogy vádlott az elhanyagolt állapotban lévő, személyszállításra be nem rendezett és rosszul működő fékkel ellátott teherkocsijával nagyobb számú utas szállítására vállalkozott, a lejtős és kanyargós úton a körülményekhez képest túlsebesen haladva, gépkocsijával az úttest középvonalába jutott és amikor a szembejövő motorkerékpárnak kitérni akart, nem volt ura a gépkocsijának, úgy, hogy az a hibás vezetés következtében felborult é? a gépkocsiból kizuhant utasok közül négyen súlyos, többen pedig könnyű testi sérülést szenvedtek. (1933. március 7. — B. I. 5399/1932. szám.) 421. Btk. 310. §., 75. §.—• Gépkocsi vezetőjének felelőssége villamosmegállóhely mellett elhaladáskor. K. A másodbíróság ítélete ellen a védő a Bp. 385. §-nak 1. a) pontja alapján, a bűnösség megállapítása miait azért jelentett be semmisségi panaszt, mert szerinte a sértett váratlanul lépvén le a villanyoskocsi lépcsőjéről, a vádlott ez okból a sértett elüttetésének lehetőségét rendes gondosság mellett nem láthatta előre. Ez a panasz azonban alaptalan és mint ilyen a Bpn. 36. §-a értelmében eluasítandó volt, mert a kötelezően irányadó tényállásból és különösen abból a tényből, hogy a vádlott tilalmas úton, villanyos állomás közelében, az utascsere közben husz kmnyi sebességgel hajtotta kerékpárját, a kir.