Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

154 Büntetőjog. a terhesség művi megszakítása éppen oly veszélyes volt a legyengült állapotban levő terhes nő életére, mint a szülés. A közvádló szerint ezt a vádlott orvosoknak, mint szakképzett orvosoknak tudniok kellett; de ha indokoltnak találták is a terhesség megszakítását, ezt akkor sem kellett volna úgy végrehajtani, ahogy tették, hanem — miután a sürgősségre semmi ok nem volt, — a műtét előtt a tiszti orvost kellett volna értesíteniök. Abból, hogy ezt elmulasztották és hogy a terhe® nőtől ennek viszonyaihoz mérten magas honoráriumot követeltek, bűnös szándékukra kell következtetni. II, Ami mindenekelőtt azt a kérdést illeti, hogy orvosilag indikált volt-e a terhesség megszakítása? — a kir. Kúria előrebocsátja, hogy a Btk. nem tartalmaz oly rendelkezést, amely kifejezetten büntetlenné nyilvánítaná, vagyÍ9 tehát megengedné a terhességnek akár a nő életét vagy egészségét fenyegető veszély esetében is művi megszakítását, vagyis a magzatelhajtást. A terhesség-megszakítás ily esetére nincs kivételes rendelkezés a Btk.nek a magzatelhajtásról szóló 285. és 286. §§-ban, de nem biztosítanak büntetlenséget a Btk.-nek általános, az eljárás megindítását vagy a beszámíthatóságot kizáró" rendelkezései sem. Ami különösen az ezek közül szoba jöhető a végszükségről szóló 80. §-t illeti, ennek alkalmazása 'rendszerint már csak azért i& ki van zárva, mert ez a szakasz csak a tettes saját vagy hozzátartozója életének megmentése végett elkövetett cselekmény esetében alkalmazható, tehát nem alkalmazható a műtétet végrehajtó, tehát tettesként szereplő orvosra — kivéve, há: a terhes- nő az ő hozzátartozója (78. §.) vágy ha a tettes: orvosnő, aki magán hajtja" végre a műtétet. A Btk. 285., 286. é9 80. §§-ai tehát nem biztosítanak kivételes elbánást azial az orvossal szemben, aki á terhességet a terhes nő életét vagy egészségét fenyegető veszély esetében művileg félbeszakítja, holott ilyen kivételes rendelkezést az orvosok egyeteme is sürgeti. így a magyar orvosszövetség 1928. évi szeptember hó 8-án tartott kongresszusán határozatot hozott, mely a terhesség orvosi művi félbeszakítását az ányá életét és egészségi állapotát komolyan veszélyeztető indokból elvégezhetőriek jelenti ki, ha a beavatkozást legalább két, de lehetőleg három orvos előzetes tanácskozása utján szükségesnek nyilvánította. Az orvosszövétség ezen határozatát, melyet tagjaira nézve etikailag kötelezőnek, jelentett ki, 9 amely — tekintettel arra, hogy a Btk.-ben az orvosokra nézve különleges rendelkezés nincs — nem tekinthető a törvénynyel ellenkezőnek, hanem a törvény hiányát az orvostudomány fejlődése és a változott viszonyok bölcs figyelembe vétele mellett pótolni igyekvő állásfoglalásnak, a bíróság sem hagyhatja figyelmen kívül s alig állapíthatná meg oly orvos bűnösségét, aki a határozatban megállapított szigorú feltételek betartása mellett eszközli a terhességnek művi megszakítását. Minthogy azonban a vádlott orvosok, különösen pedig dr. M. F. a műtétet csupán egy szakorvos javallata alapján, tehát a fenti határozat egyik főkövetelményének figyelmen kívül hagyása mellett hajtotta végre, a bíróságnak annak dacára, hogy a vádbeli cselekmény a határozat meghoza-