Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Beszámítást kizáró okok. Btk. 76—80 §. 401—403. 402. Btk. 79. § Jogos védelem. A „támadás" értelmezése. K. Az irányadó tényállás szerint, midőn sértett és vádlott a homokbánya gödréből kétkerekű ökörfogatukkal földet hordtak, a sértett azért, mert vádlott az ökörfogatával a gödörben neki helyet nem adott, a vádlottat szidalmazta és a vádlott ökreire is reáütött, majd midőn vádlott, mivel H, A. tovább ment s így sértettnek helyet tudott adni és mindketten dolgozni kezdtek, a sértett tovább szidalmazta a vádlottat. Mikor a vádlott a sértett szidalmazására visszafelelt, a sértett azt kiáltotta neki, hogy fogja be a száját, mert oda megy és megüti, mire a vádlott azt felelte: gyere ide és próbáld meg. A sértett erre ásóját kezében tartva, dühös lépésekkel a vádlott íelé közeledett és azt mellmagasságba fel is emelte, amidőn a vádlottól csak egy fél lépésre volt, a vádlott a kezében levő lapátot eldobva, ásóját vette kézbe és azzal sértett fejére sújtott, mely ütés folytán sértett összeesett és fején oly súlyos sérülést szenvedett, melynek folytán beálló agyhártyagyulladás 5 hét múlva halálát okozta. A sértett tehát jogtalanul szidalmazta a vádlottat és lépett fel vele .szemben már akkor, midőn kétfogatú ökörszekerével a gödörbe akart menni és szidalmazását akkor is folytatta, midőn mindketten a gödörben nyugodtan dolgoztak. Ezen szidalmazás közben sértett a vádlottat megütéssel is fenyegette, amidőn tehát ily előzmények után a sértett ásóját mellmagasságban felemelve dühös lépésekkel vádlottat egy és fél lépés távolságra megközelítette, a vádlott ellen oly jogtalan és közvetlen támadást intézett, mely a vádlottnak nem csak testi épségét, de életét is veszélyeztette és a vádlott joggal lehetett abban a tudatban, hogy a sértett előző fenyegetését beváltva a kezében levő ásóval bántalmazni fogja, ennek az elhárítására pedig az adott helyzetben más mód nem volt, minthogy vádlott az ásójával sértettet megüti, s így a vádlott cselekménye az őt fenyegető jogtalan és közvetlen támadás elhárítására szükséges volt. Nem tévedtek tehát az alsófoku bíróságok, midőn vádlottal szemben a jogos védelem fennforgását megállapították. (1933. május 3. — B. II. 288/ 1933. sz.) 403. Btk. 80., 285., 286. §. — Végszükség. Magzatelhajtás. — Nincs kriminalitás abban, ha az orvos saját lelkiismerete szerint s a fél beleegyezése mellett végrehajt egy műtétet, melyet — legyen az bár a terhesség megszakítására irányuló is — a beteg, illetőleg a terhes nő életének vagy egészségének veszélye okából komolyan vagyis tudományos meggyőződése szerint szükségesnek tart. A hivatásnak szabályszerű gyakorlása közben egy nagyobb veszély vagy jogsérelem elhárítása céljából elkövetett ily cselekmény miatt a bűnösség megállapítása az általános jogérzetbe ütköznék. K. I. A Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján bejelentett semmisségi panasz indoka az, hogy a terhes nő syphilise — dr. M. K. törvényszéki orvos és az I. 0. T. véleménye szerint — nem elég ok a magzatelhajtásnak erőművi úton való eszközlésére, hanem csupán a lues elleni kezelést indikálja, s hogy