Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

151 Büntetőjog és eljárás. I. Anyagi büntetőjog. 1878: V. t.-c. a bűntettekről és a vétségekről, valamint a módosító és kiegészítő jogszabályok, A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. 401. Btk. 76. §. — Elmetehetség megzavarodása. Az öntuda­tot kizáró dühroham és a rohamközi állapotban végrehajtott cse­lekmények büntetőjogi értékelése. II. Bn. 33. §. — A Kúria felülvizsgálati jogköre a beszá­mítást kizáró öntudatlanság tekintetében. K. A kir. ítélőtábla ítélete ellen a kir. főügyész a Bp. 385. §. 1. c) pontja alapján azért élt semmiségi panasszal, mert az orvosszakértők véleménye, melynek alapján a kir. ítélőtábla a vádlott cselekményét beszámíthatatlan­nak találta és a vádlottat a vád alól felmentette, a megállapított tényekkel nincs összhangban s a vádlottnak a cselekmény elkövetése alkalmával tanú­sított okszerű és következetes magatartása a vádlott elítélésére szolgáltat kellő jogi alapot. A panasz nem alapoc. A Btk. 76. §-ának alkalmazása szempontjából abban a kérdésben, meg volt-e zavarva a tett elkövetése alkalmával a cselekvő elmetehetsége, a kir. Kúriát a ténymegállapítás erejével köti az az orvosi szakvélemény, melyet a kir. ítélőtábla a bizonyítás eredményeként irányadóul elfogadott s ha a kir. ítélőtábla az orvosszakértők szakvéleményében feltárt adatok és gya­korlati tapasztalatok alapján azt állapította meg, hogy a tettes a tett elkö­vetésekor elmezavarban szenvedett, a kir. Kúria felülvizsgálati jogkörében csupán azt kutatja, gyakorolt-e befolyást és milyen befolyást gyakorolt ez az elmezavar a tettes akarati elhatározására. Adott esetben a kir. Ítélőtábla a kihallgatott elmeorvosszakértők vé­leménye és az igazságügyi orvosi tanács felülvéleménye alapján tényként állapította meg, hogy a fiatalkorú vádlott általában nehézkóros szédülések-

Next

/
Oldalképek
Tartalom