Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Rendes bíróság és közigazgatási hatóság hatásköre büntető ügyekben. 389—397. 395. 1896: XXXIII. t.-c. 22., 521. §. — Ha a büntető ügyben a kir. járásbíróság már tárgyalást tartott, az ügyet a kir. járásbíróság a közigazgatási hatósághoz, mint nálánál kisebb hatáskörű büntető bírósághoz többé át nem teheti, hanem köteles szélesebb hatáskörénél fogva abban tovább eljárni, jóllehet a vád tárgyává tett cselekményt közigazgatási hatáskörbe tartozó kihágásnak tartja. (1933. márc. 20. — 1933. Hb. 11.) Állandó gyakorlat. 396. 1907: XLV. t.-c. 27. §. — Bér járandóságul szolgáló el nem idegeníthető tüzelőanyag elajándékozása a gazda beleegyezése nélkül, — cselédügyi kihágás, nem pedig szolgálati lopás. Elbírálása a köízgazgatási hatóság és nem a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (1932. dec. 19. — 1932, Hb. 77.) 397 1914: XIV. t.-c, 1925: XXVI. t.-c. — Országgyűlési képviselőválasztás idejében az egyik jelölt nevét tartalmazó falragasznak egy másik jelölt nevét tartalmazó falragasszal való átragasztása nem a bíróság hatáskörébe tartozó választási vétség, hanem közigazgatási hatáskörbe tartozó sajtóügyi kihágás. Hb. Az országgyűlési képviselőválasztásról szóló 1925: XXVI. t.-cikknek a sajtóügyet érintő rendelkezései úgy viszonylanak a sajtóról alkotott 1914: XIV. t.-c. rendelkezéseihez, mint különös jogszabály az általános jogszabályhoz. Ebből következik, hogy annak a kérdésnek elbírálásánál, vájjon valamely cselekmény a sajtótörvénybe ütköző és a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó kihágásnak avagy a választási törvénybe ütköző és a rendes bíróság hatáskörébe utalt vétségnek, illetőleg kihágásnak minősül-e, egyedül az a döntő, hogy az illető cselekmény a választási törvényben meghatározott valamely bűncselekmény tényálladékát kimeríti-e, mert általános és különleges jogszabályok versenye esetén a különleges jogszabályé — és így a jelen esetben a választási törvényé — az elsőbbség. A jelen ügyben tehát azt kell vizsgálni, vájjon a terheltnek az a cselekménye, hogy országgyűlési képviselőválasztás idején az egyik képviselőjelölt nevét tartalmazó falragaszt egy másik képviselőjelölt nevét tartalmazó falragasszal olyan módon raagsztatott át, hogy az előbbemlített falragasz olvashatatlanná vált, — s amely cselekmény rendes körülmények között a sajtótörvény 29. §-ának 5. pontjába ütköző sajtóügyi kihágás tényálladékát látszik megvalósítani, — beleütközik-e a választási törvénynek (1925: XXVI. t.-c.) valamely külön kihágási rendelkezésébe. Az 1925: XXVI. t.-c. a választással kapcsolatos falragaszok (plakátok) kifüggesztése körüli eljárást két esetben minősíti különleges — választási — bűncselekménnyé, ú. m. 1. ha valaki a törvény 60. §-ában foglalt tilalom ellenére választás idején olyan falragaszt függeszt ki, amely a legszükségesebb tárgyilagos tudnivalókon, — a pártgyűléseket hirdető falragaszok a gyűlések helyén, idején, a szónokok és jelöltek személyének megjelölésein pártállásán — kívül egyéb szöveget vagy ábrát is tartalmaz (161. §. 4. 10*