Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

148 Hatásköri Bíróság határozatai. pont); 2. ha valaki olyan falragaszt, amely pártnak vagy jelöltnek felhívását vagy más hirdetését tartalmazza, templomra (imaházra), vagy állami, törvényhatósági vagy községi középületre, nyilvános iskola épületére, vagy ennek tartozékára tűzi ki, vagy ha valaki az említett tartalmú falragasznak ilyen helyre való kitűzését rendeli el vagy megengedi (162. §. 2. bek. 2. pont). Minthogy a jelen esetben semminő adat nincs arra nézve, hogy a terhelt által kifüggesztett falragasz a választási törvény által tiltott tartalmú lett volna, vagy hogy azt a terhelt tilos helyen (középületen) ragasztotta volna ki, azt kellett megállapítani, hogy a cselekmény a választási törvény különleges kihágási rendelkezését nem sérti. Ezek szerint a terhelt cselekményét csupán abból a szempontból lehet és kell még elbírálni, hogy az a sajtótörvény 29. §-ának 5. pontjába ütköző kihágásnak tényálladékát kimeríti-e. Ennek a kérdésnek elbírálása pedig az 1914: XIV. t.-c. 31. §-a értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. így tehát a jelen ügyben a b.-i járás főszolgabírája, mint közigazgatási hatóság és az ottani kir. járásbíróság, mint rendes bíróság között az 1907: LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdése 1. pontjának megfelelő módon, azaz nemleges értelemben felmerült hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. (1933. febr. 13. — 1932. Hb. 56.) 398. 1925: XLIII. t.-c. 5., 19. § Zárt vizből vagy zárt viz módjára halászható vízből való hallopásnak is lehet kísérlete. Halászati kihágás rendszerint akkor forog fenn, ha valaki nyílt vízben — vagy akár zárt vízben, akár zárt víz módjára halászható vízben, de az utóbbi két esetben a halászatra jogosultnak a beleegyezésével — anélkül halászik, hogy halászjegyet váltott volna. Mihelyt a zárt víz, illetőleg a zárt víz módjára halászható víz halászatára jogosultnak a beleegyezése hiányzik, még ha mindjárt halászati jegy birtokában halászik is az illető, — lopási célzat forog fenn, akár fogott halat, akár nem. (1932. okt. 10. — 1932. Hb. 12. — M K. LI. évi. 3.) 399. 1925: XLIII. t.-c. 5., 19. §. — Csak a zárt vizeknek és ezenfelül még az olyan vizeknek halászata áll a büntető törvénykönyv szigorúbb rendelkezéseinek védelme alatt, amely vízeket a földmívelésügyí miniszter külön engedélyokiratban kifejezetten zárt víz módjára halászható vízzé nyilvánított. Ilyen közigazgatási jogi koncesszió hiányában valamely önmagában zárt víznek nem tekinthető vízből az annak halászatára jogosult engedélye nélkül történt halfogás nem lopási cselekmény, hanem csupán halászati kihágás, amely miatt az eljárás a közigazgatás1' hatóság hatáskörébe tartozik. Hb. Az 1925: XLIII. t.-c. 5. és 19. §-aiban foglalt rendelkezések egybevetéséből és különösen abból a körülményből, hogy a 19. §. a zárt víz