Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Országos Földbirtokrendező Bíróság hatásköre. 381. Hb. Ingatlan adásvételi jogügylet hatósági tudomásul vétele tárgyában az 1920: XXXVI. t.-c. 25. §-ának második bekezdése értelmében — az ingatlan fekvése szerint illetékes közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága hivatott dönteni, amelynek határozata ellen — akár a bemutatott jcgügylet tudomásulvételének megtagadása miatt a felek részéről, akár a jogügylet tudomásulvétele ellen közérdekből — az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz van fellebbezésnek helye. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság végsöfokban dönt (id. t.-c. 25. §. 4. bek.). Ehhez járul a 32.000/1921. I. M. sz. rendelet 4. §-ában foglalt rendelkezés, amelynek értelmében abban a kérdésben is, kellő időben történt-e a joggyakorlás, az Országos Földbirtokrendező Bíróság határoz. Ugyané rendelet 2., 3. és 4. §-ának egybevetett helyes értelmében abban az esetben, ha kétség vagy aggály merül fel abból a szempontból, hogy az elővásárlási jog gyakorolható-e s hogy az ügylet hatósági tudomásulvételére szükség van-e, a telekkönyvi hatóság a kért bejegyzést el nem rendelheti, hanem a telekkönyvi kérvény beadásáról a földmívelésügyi minisztert és a községi elöljáróságot értesíteni s az ingatlant elidegenítő jogügyletről szóló okirat hiteles másolatát ugyancsak a földmívelésügyi miniszterrel, eredetijét pedig az Országos Földbirtokrendező Bírósággal jelentés kapcsán közölni köteles. Az 1920: XXXVI. t.-c. végrehajtása tárgyában kibocsátott 60.000/1921. F. M. sz. rendelet 11. §-ának 2. bek. szerint abban a kérdésben, hogy valamely ingatlan elidegenítése esetében az állam javára a törvény értelmében elővásárlási jognak van-e helye (1920: XXXVI. t.-c. 17. §.), vagy hogy nincsenek-e olyan körülmények, amelyek következtében az államot illető elővásárlási jogot gyakorolni nem lehet (id. t.-c. 11. és 25. §.) — vitás esetben — a döntésre kizárólag az Országos Földbirtokrendező Bíróság hivatott. Iiyen vitás esetben akár a rendes bíróság, akár a közigazgatási hatóság az iratokat döntés végett az Országos Fcldbirtokrendező Bírósághoz teszi át. Az 1920: XXXVI. t.-c. kiegészítéséről alkotott 1924: VII. t.-c. 6. §-ának 6. bekezdése külön is hangsúlyozza, hogy az államot illető elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatosan felmerülő minden vitás kérdésben az Országos Földbirtokrendező Bíróság dönt. Az 1924: VII. t.-c. végrehajtása tárgyában kibocsátott 5.500/1924. M. E. sz. rendelet 8. §-ának harmadik bekezdése szintén úgy rendelkezik, hogy amennyiben az államot illető elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatban a rendes bíróság előtt merül fel vitás kérdés, az köteles az iratokat döntés végett az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz áttenni. A vitás kérdésben az Országos Földbirtokrendező Bíróság döntése az irányadó. (1924: VII. t.-c. 6. §. utolsóelőtti bek. első mondat.) Végül az 1928: XLI. t.-c. 6. §-ának 1. pontja a fentidézett rendelkezéseket annyiban módosította ugyan, hogy az ingatlant elidegenítő jogügylet tudomásulvétele kérdésében másod- és végsőfokon a földmívelésügyi miniszter határoz és hogy az állami elővásárlási jog gyakorlása tekintetében az eddigi törvényes szabályok szerint az Országos Földbirtokrendező Bírósagot megillető hatáskör a földmívelésügyi miniszterre száll át. Azonban a 6. §. 9. pontja szerint az érdekelt fél a földmívelésügyi miniszter határo-