Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)
138 Hatásköri Bíróság határozatai. •zata ellen panasszal élhet az Országos Föidbirtokrendezö Bírósághoz azon a? alapon, hogy a jogügylet a törvény értelmében hatósági tudomásulvételre nem szorul, illetőleg hogy az elővásárlási jognak vagy a tudomásulvétel megtagadásának a törvény értelmében helye nincs. Az idézett jogforrások egybevetéséből nyilvánvaló, hogy az ingatlan adásvételi jogügylet hatósági tudomásul vétele tárgyában minden esetben, az államot illető elővásárlási jog gyakorlásának helyt vagy helyt nem foghatósága kérdésében pedig vitás esetekben a végleges döntés joga mindennemű rendes bírósággal és így tehát a telekkönyvi hatósággal szemben is az Országos Földbirtokrendező Bíróság hatáskörébe tartozik. Amint az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos minden kérdésben, úgy abban a kérdésben is, hogy a jogügylet hatósági tudomásulvételének megtagadása, továbbá az állami elővásárlási jog gyakorlása vagy az ahhoz való hozzájárulás a kellő időben történt-e, s hogy fennforognak-e az 1924: VII. t.-c. 6. §-a negyedik bekezdése utolsó mondatában foglalt rendelkezés alkalmazásának előfeltételei, a 60.000 1921. F. M. számú rendelet 11. §-ának második bekezdése és 255. §-a, úgy nem különben a már idézett 32.000/1921. I. M. sz. rendelet 4. §-a alapján az Országos Földbirtokrendező Bíróság végérvényesen dönt és jogerős határozatával megdönthetetlen vélelem (praesumptió iuris et de iure) keletkezik arra nézve, hogy a hatósági tudomásulvétel megtagadása és az államot illető elővásárlási jog gyakorlásához a hozzájárulás a törvényes határidőben történt, s hogy egyáltalában olyan ingatlanról van szó, amelyre vonatkozóan az államot az elővásárlási jog megilleti. Ezeket a kérdéseket más hatóság nem vizsgálhatja felül. Ilyen felülvizsgálatnak rendes bírói úton még azon a címen sincs helye, hogy a határidő elmulasztása folytán az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak nem volt hatásköre a hozzájárulás kérdésében való döntésre. Az államot illető elővásárlási jog gyakorlására és a joggyakorláshoz való hozzájárulásra a törvény által megszabott határidő be vagy be nem tartása ugyanis époly kevéssé hatásköri kérdés, mint ahogy nem hatásköri kérdés az, vájjon a főszolgabíró elbírálhat-e vagy sem valamely gazdasági cselédbérkövetelést, ha azt a panaszos az 1907: XLV. t.-c. 17. §-ában megjelölt 8 napi határidőn túl érvényesíti. Az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak az elővásárlási jog gyakorlásához való hozzájárulásra vonatkozó hatáskörét az idézett törvényes rendelkezések valamely határidő be- vagy be nem tartásától függetlenül állapítják meg, s az 1924: VII. törvénycikk 6. §-ának az említett határidőt és e határidő elmulasztásának jogkövetkezményeit meghatározó szabálya nem hatásköri szabály, hanem csupán olyan eljárási rendelkezés, amelynek nincs hatásköri jelentősége. Minthogy az 1928. évi augusztus hó 22. napján kelt és a telekkönyvi hatóságnál egyidejűleg bemutatott újabb adásvételi szerződéshez csatolt hatósági bizonyítvány lényeges ténykörülményre nézve (a telek minőségének megjelölése szempontjából) határozottan aggályosnak jelentkezik, még pedig annál inkább, mert a szóbanforgó terület a telekkönyvi betétben is eredetileg mint pusztai ingatlan volt feltüntetve, és így a tulajdonjognak ismételten szorgalmazott telekkönyvi bekebelezése iránti kérvény elintézése al-