Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

124 Hatásköri Bíróság határozatai. gatási hatóság hatáskörébe tartozik, melynek határozata ellen a Közigazgatási Bíróság előtti eljárásnak van helye. (1933. febr. 13. — 1932. Hb. 41. — M. K. Ll. évi, 20.) 372. 1894: XIL t^c. 102. 32.400/1908. F. M. 8. p. — A mezei közös dülőutaknak, mint az 1894: XII. t.-c. V. fejezetének hatálya alá tartozó területeknek elfoglalása vagy elzárása esetén az eljárás az idézett törvény 102. §-a alapján az ott megjelölt közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik, s az ilyen a közigazgatási hatóság határozatával eldöntött kérdésben a 32.400/ 1908. F. M. sz. rendelet 8. pontjának egyedül helyes értelmében a rendes bíróságnak csak akkor van hatásköre, ha a közigazgatási eljárásban sérelmet szenvedett fél magánjogának a közület általi megsértését vitatja. Minden más esetben ellenben, így jelesül abban a kérdésben, hogy a mezei közös dülőút állagának sérelme fennforog-e, s hogy a mezei közös dülőútból hiányzó terület pótlására több személy közül ki köteleztessék, az eljárásra a közigazgatási hatóság hivatott. Hb. A mezei közös dülőút ugyanis, ámbár az 1890:1. t.-c.-ben felsorolt közutak közé nem tartozik, mindazonáltal közterületnek minősül, vagyis közjogi jogviszonynak a tárgya. Az ilyen terület létesítésére, valamint annak és tartozékainak jókarban tartására az 1894: XII. t.-c. 37. §-a szerint a községi elöljáróság ügyel fel. E felügyeleti jogából folyik a községi elöljáróságnak az a kötelezettsége, hogy a mezei közös dülőutaknak magánosok általi elfoglalását meggátolja; s azok területének épségben fenntartása végett a szükséges intézkedéseket megtegye. (48.000/1894. F. M. sz. rendelet 37. §.) Amidőn tehát a főszolgabíró a mezei közös dülőutak helyreállítása felől a községi elöljáróság jelentése alapján, vagy magánpanasz folytán rendelkezik, szintén közjogi jogviszony tárgya felett dönt. Viszont az a fél, akit a mezei közös dülőút területéből történt foglalás cimén a közigazgatási hatóság a dülőútnak saját birtokából való pótlására — ámbár kisajátítási eljárás keretén kívül — kötelez, közjogi jogviszonynak a szenvedő alanya. Az a jogviszony, amely a közigazgatási hatóságnak imént említett rendelkezésével létrejön, a község és áz egyesek között elsődleges (primár), az egyesek egymásközti viszonyában pedig másodlagos (secundár) közigazgatási jogviszony alakjában jelentkezik. Már pedig általános hatásköri szabály, hogy a közjogi jogviszonyból származó vitás ügyek csak abban az esetben érvényesíthetők rendes bírói úton, ha van olyan törvényes jogszabály, amely azok érvényesítését, akár a közigazgatási út kizárásával, akár a közigazgatási hatóság határozatát követően, polgári peres avagy peren kívüli útra utalja. Ámde annak elbírálását, hogy a mezei közös dülőút állagának sérelme fennforog-e, s hogy igenlő esetben több személy közül ki köteleztessék a megszükített mezei közös dülőút területének kiegészítésére, önállóan (principaliter) semmiféle jogszabály a rendes bíróság hatáskörébe nem utasítja. A 32.400/1908. F. M. sz. rendelet 8. pontja csupán annak elbírálására