Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Ut- és vámügyek. 372—373. 125 ad a rendes bíróságnak módot, hogy a közigazgatási hatóságnak a magántelet a mezei közös dülőút pótlására kötelező határozata a magánfélre magánjoga szempontjából sérelmes-e vagy sem. Igenlő esetben a rendes bíróság a magánfél tulajdonjogának az azt jogellenesen sértő közülettel (pl. községgel) szemben érvényt szerezhet. Arra ellenben a polgári bíróságnak nem terjed ki a fenti rendelkezés alapján a hatásköre, hogy valamely magánost a közigazgatási hatóság által arra kötelezett személy helyett a közdülőút területének helyreállítására vagy kiegészítésére önállóan kötelezzen Amennyiben ezt a rendes bíróság mégis megteszi, úgy túllépi törvényes hatáskörét. (1933. máj. 1. — 1933. Hb. 7.) 373. 1896: XXVI. t.-c. 34. §. 2. p„ 1912: LVffl. t.-c., 12. §. — A városoknak (községeknek) burkolási járulék szedéséhez való joga az 1896: XXVI. t.-c. 34. §-ának 2. pontjában kifejezetten is el van ismerve és Budapest székesfőváros kivételével, amelyre vonatkozóan az 1930 : XVIII. t.-c. 85. §-a külön rendelkezik, a többi városokban szedhető burkolási járulékokat most már az 1912: LVIII. t.-c. 12. §-a is szabályozza. Ezek a járulékok az ingatlant közvetlenül terhelik és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések szerint közadók módjára hajtandók be. A közadók kezelésére vonatkozó hivatalos összeállítás (600/ 1927. P. M. — KKHÖ.) 161. §-a értelmében az állami egyenes adókon, a fogyasztási, forgalmi és helyhatósági adókon, valamint az illetékeken felül közadók mindazok a szolgáltatások is, amelyek közadók módjára hajtandók be. A már esedékessé vált, de tényleg ki nem fizetett burkolási járulék ezek szerint valóságos köztartozás. Hb. A KKHÖ. rendelkezései (4. §. 10. c, 6. §. 1. d., 104. §. 1. d. és 1. h. pont) értelmében a köztartozások (közadók) fennállásának elbírálása fokozatos fellebbvitel mellett közigazgatási útra tartozik. És az 1896: XXVI. t.-c. 34. §-ának 2. pontja alapján is a közigazgatási hatóságnak egyebek között ama határozata ellen, amellyel városokban (községekben) a kövezés, mint közérdekű intézmény létesítése és fenntartása szempontjából a szabályrendelet értelmében egyesektől követelhető járulék fizetése tárgyában dönt, a Közigazgatási Bíróság előtti eljárásnak van helye. A KKHÖ, 102. §-ának második bekezdése az alapadókhoz való viszonylatában ugyancsak a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalja az összes helyhatósági szolgáltatások jogossága és mérve feletti döntést és ugyanebben a tárgyban a KK. HÖ. 104. §-ának 4. g. pontja szintén biztosít közigazgatási bírósági panaszjogot. Mindezeknek a törvényes rendelkezéseknek egybevetéséből okszerűen következik, hogy a szóbanforgó esetben annak a kérdésnek eldöntése, vájjon a burkolási járulék megállapítása, kivetése, illetőleg kimutatása az arra vonatkozó közigazgatási jogi jogszabályoknak megfelelően történt-e, úgyszintén annak elbírálása is, hogy a burkolási járulékot nem a valódi adó-