Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Közszolgálati jogviszony. 370. Ut- és vámügyek. 371. 123 Bíróság 2793/1930. K. számú végzésében kifejezett azt a jogi álláspontot, hogy a panaszos, mint szerződéses alkalmazott — ámbár hatósági funkciót végez a községgel közjogi jogviszonyban nem áll és így községi alkalmazottnak nem tekinthető. A fentiek értelmében a képesített húsvizsgáló a községgel igenis közjogi jogviszonyban áll és ennélfogva községi alkalmazott annak ellenére, hogy megbízatása nem választáson, hanem a községgel kötött szerződésen alapszik. Ennek a jogi álláspontnak a helyességén nem változtat a 62.000/ 1926. B. M. sz. rendelet 1. §-ában foglalt fogalommeghatározás sem, mert az említett rendelet csupán az abban rendszeresített-állásokkal egybekötött illetmények szempontjából, vagyis szűkebb értelemben írja körül a községi alkalmazott fogalmát, jelesül a helyes jogi minősítés szerint az a községi tisztviselőnek fogalommeghatározását nyújtja, nem pedig a községi közalkalmazottakét általában, még ha „községi tisztviselőkről és egyéb alkalmazottakról" tesz is említést. Már pedig az 1896: XXVI. t.-c. 27, §-ában említett „községi alkalmazottak" fogalmi köre ennél nyilvánvalóan tágabb, mert felöleli pl. a községi bába, községi tűzoltó, stb. fogalmát is, akiket a 62.000/ 1926. B. M. sz. rendelet a „községi tisztviselő és egyéb alkalmazott" fogalmi köréből kizárt, jóllehet az utóbb felsoroltak épenúgy, mint a községi húsvizsgáló, a községgel szintén közjogi jogviszonyban állanak. A Közigazgatási Bíróságról szóló 1896: XXVI. t..-c, 27. §-ának 1. pontja — eltérően ugyané törvény 83. §-ának 1. pontjától, amely az állami tisztviselők hasonló igénye felől a hatáskör szempontjából megszorítólag intézkedik — a közigazgatási funkció végzésére hivatott községi alkalmazottaknak illetménye-, ellátása és részeltetéséből eredő igényeket egészen általánosságban, tehát arra való tekintet nélkül utalja a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe, hogy a járandóság jogszabályon avagy kölcsönös megállapodáson alapul-e. (1928. Hb. 54.) Minthogy pedig a szemledíjaknak a képesített húsvízsgáló számára díjazásul átengedése, a részeltetésnek kétségtelenül egyik módja; továbbá, minthogy a jelen esetben nem szervezési kérdésről, hanem a díjazás mérve már a szerződésben megállapítást nyervén egyéni illetményi ügyről van szó: ennélfogva a jelen ügyben a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1933. márc. 20. — 1932. Hb. 64.) 370, A m. kír. földmívelésügyí miniszter kinevezése útján in. kir. tejgazdasági szakiskolánál vagy m. kir. földmívesiskolánál gépészi állást betöltő egyént nem lehet közszolgálati alkalmazottnak minősíteni akkor, ha hivatali esküt vagy fogadalmat nem tett. (1933. jún. 12. — 1933. Hb. 14.) Ut- és vámügyek. 37L 1890:1. t.-c. 102. §. — Fuvarlevélfelülvizsgáló iroda tulajdonosa részéről vasúttársaság ellen, az utóbbi által a székesfőváros részére állítólag jogosulatlanul beszedett kövezetvám visszatérítése iránt folyamatba tett ügyben az eljárás a közigaz-