Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Ipari ügyek. 364—365. Közegészségügy. 366. 117 lés elmulasztásának és a szolgálati viszony időelötti megszűnésének kérdésével azonos. (1933. márc. 20. — 1933. Hb. 3.) Közegészségügy. 366. 1876: XIV. t.-c. 125. §. — Személyjogú önálló gyógyszertár kezeléséhez (felelős vezetéséhez) nem elégséges a gyógyszerész tudori vagy gyógyszerészmesteri oklevél birtoka, sem az, hogy az okleveles gyógyszerész gyógyszertár önálló vezetésére hatóságilag képesítve van, hanem az említett feladatra alkalmazáshoz ezeken a kellékeken felül a törvényhatóság általi kirendelés és a miniszter jóváhagyása is szükséges és a kezelés csak miniszteri jóváhagyás esetében lép hatályba (141.000/1926. N. M. M. sz. rendelet 5. p.). Zárgondnoknak bírói kirendelése, még ha gyógyszertár önálló vezetésére hatóságilag képesített okleveles gyógyszerész is az illető, nem vonja maga után a gyógyszertár eddigi felelős vezetője jogkörének megszűnését vagy átszállását. A szoros zár alá helyezett gyógyszertári üzem-jövedelmek kezelésére hivatott bírói zárgondnok ezek szerint a bírósági kirendelés puszta ténye alapján csupán felelős zárgondnok lesz, de nem egyúttal felelős üzemvezető. Ahhoz, hogy a bírói zárgondnok egyúttal a gyógyszertár felelős vezetője is legyen, a bírói kirendelésen felül még az is szükséges, hogy az arra illetékes törvényhatóságtól akár a bírói kirendelést megelőzően, akár azt követően az 1876: XIV. t.-c. 125. §-ának végbekezdése alapján — miniszteri jóváhagyás alá eső — gyógyszertárkezelői megbízást kapjon. Hb. A Hatásköri Bíróság előrebocsátja, hogy a jelen ügyben a b.-i I.—III. ker. kir. járásbíróság, mint rendes bíróság és Budapest székesfőváros II. ker. elöljárósága, mint közigazgatási hatóság között az 1907: LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 4. pontja alá tartozó hatásköri összeütközés esete merült fel egyfelől abban a kérdésben, hogy üzemi szoros zár esetén -az engedélyes a gyógyszertár vezetésétől és az üzem irányításától eltíltható-e, másfelől abban a kérdésben, hogy ki tekintendő a gyógyszertár felelős vezetőjének. Míg ugyanis Budapest székesfőváros II. kerületének elöljárósága 1932. évi április hó 28. napján 14.091/1932. számú véghatározatával megállapította, hogy jogtalan a bíróilag kirendelt zárgondnoknak az a ténykedése, amellyel a b.-i R. S. gyógyszertár tulajdonosát és egyszersmind felelős vezetőjét a gyógyszertárban való további működéstől karhatalommal való fenyegetéssel eltiltotta, és ehhez képest az elöljáróság az engedélyest, aki szerint az üzemnek egyedül jogosított felelős vezetője, teendőinek a gyógyszertárban való további ellátására karhatalom rendelkezésre bocsátásának kilátásba helyezésével felhívta, addig a b.-i I.—III. ker. kir. járásbíróság 1932. évi május hó 4. napján Pk. I. 66.898/1931/28. szám alatt