Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

82 Hatásköri ügyek. meghatározása nem szükségképeni előfeltétele a gazdasági cselédszerzödés érvényes létrejöttének és a közigazgatási hatóság hatáskörének, mert az 1907: XLV. t.-c. 12. §-ának második bekezdése a közigazgatási hatóságnak módot nyújt arra, hogy a bér összegét olyan esetben is meghatározhassa, amidőn a bér mennyiségere vonatkozó megállapodás mibenléte meg nem állapítható. (1932. jún. 4. — 1932. Hb. 36.) Anyakönyvi ügyek. 355. 1894: XXXIII. t.-c. 67. §. 1. bek. A házasság íelbontásának állami anyakönyvezése a közigazgatási hatóságnak nem önálló, konstitutiv hatályú ténykedése, hanem a konstitutív hatályú bírói ítéletnek puszta foganatosítása. Azt. hogy valamely házasság felbontása az állami anyakönyvbe följegyeztessék, a rendes bíróság hivatott elrendelni és az állami anyakönyvvezető az ilyen módon elrendelt feljegyzést csupán foganatosítja. Hb. I. A. L-né sz. D. L. p.-i lakos, az ottani kir, törvényszéknél az 1926 évi április hó 2. napján pert indított A. L volt pécsi lakos ellen házasság felbontása és jár. iránt. Keresetlevelében előadta, hogy A. I. molnársegéddel P.-n, 1924. évi november hó 17. napján házasságot kötött, s vele saját szüleinek háztartásában az 1925. évi november hó 25-ig együtt élt, amikor is férje előzetes tettlegesség és szidalmak után elhagyta és P.-ről ismeretlen helyre távozott. Azóta magáról hírt nem adott és vele nem törődött. Mindezek alapján A. L-né felperes kereseti kérelme arra irányult, hogy a bíróság a békéltetés mellőzésével közvetlenül tűzzön a kereset érdemi tárgyalására határnapot, arra A. L-t hirdetményi idézéssel, részére kirendelendő ügygondnok útján idézze meg és a hozandó ítélettel a házasságukat az alperes hibájából bontsa fel. A p.-í kir. törvényszék a kereseti kérelem értelmében intézkedett. A szóbeli tárgyaláson az ismeretlen tartózkodásit alperest ügygondnok képviselte, aki kijelentette, hogy ügyfelétől utasítást nem kapott és így nyilatkozni nem tud. A kir. törvényszék 1926, évi június hó 5. napján P. III. 1383/1926/7. szám alatt hozott végzésével elrendelte a házasfeleknek ágy- és asztaltól való különélését hat hónapi időtartamra, majd ennek elteltével, az 1927. évi február hó 1. napján, P. III. 1383/1926/9. szám alatt kelt ítéletével a felek házasságát az alperes hibájából az 1894: XXXI. t.-c. 80. §-ának a) pontjában meghatározott bontó ok alapján felbontotta és az alperest az idézett törvény 85. §-a értelmében vétkesnek nyilvánította. Az ítélet indokolása szerint a kir. törvényszék a kihallgatott tanúk vallomásából megállapította, hogy az alperes 1925. évi november havában elhagyta a felperest, vele nem törődött és ismeretlen helyen tartózkodik, Az alperesnek ez a viselkedése a házassági törvény 80. §-ának a) pontjában körülírt bontó ok, s minthogy a felek 1925. november 25. óta különváltan élnek, sem a megkísérelt békéltetés, sem a különélés elrendelése eredményre nem vezettek, a törvényszék meggyőződött arról, hogy a felek házassági