Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

Egyéb illetékek 295—301. 67 • a szolgáltatás élvezetére jogosult fél terhére annak még életében kiszabatott s részére a fizetési meghagyás kikézbesíttetett. Ennek az idézett törvényes rendelkezésnek helyes értelmezéséből, valamint az illetékek szempontjából érvényesülő általános jogelvekből azonban az következik, hogy abban az esetben, ha az illeték oly időben lett kiszabva, hogy a szolgáltatás élvezetére jogosult fél halála után a fizetési meghagyás már csak a jogutódok kezéhez volt kézbesíthető, ők az illetéknek a hivatkozott törvényszakasz alapján leendő helyesbítése iránti kérelmüket a részükre megnyílt jogorvoslati határidőn belül előterjeszthetik s azt érdemben el kell bírálni. Ezekre való tekintettel panaszosoknak az illeték helyesbítése iránti kérelmét, — minthogy az iratok adatai szerint az adott esetben a szolgáltatás élvezetére jogosult fél 1926. december 8-án halt meg s a terhére kiszabott illetékről a fizetési meghagyás a panaszosok, mint jogutódok kezéhez csak 1928. április 1-én kézbesíttetett, nekik tehát módjukban sem állhatott az illeték helyesbítését a halálozástól számított egy éven belül kérni, de akik az ezirányú kérelmet tartalmazó fellebbezésüket a b.-i kir. adóhivatalhoz már 1928. április hó 14-én, vagyis a részükre megnyílt jogorvoslati határidőn belül benyújtották, — elkésés okából elutasítani nem lehet, hanem azt érdemben el kell bírálni. Ezért a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (11.594/1929. P. sz. — 1726. E. H. — 1930. ápr. 25. — Pod. 1931. 3. füzet 57.) 301. 1920: XXXIV. t.-c. 48. §. L bek.; 1923: XXXIII. t.-c. 8. §. c) pont. Az előzetes befizetés alá eső illetékre nézve a késedelmi kamatfizetési kötelezettség az illeték előzetes befizetésére megszabott határidővel veszi kezdetét. Kb, Az 1920: XXXIV. t.-c. 50. §. (1) bekezdésében foglalt jogszabály szerint, ha a fél illetéktartozását a megállapított határidőben meg nem fizeti, a határidő utolsó napjától a befizetés napjáig késedelmi kamatot köteles fizetni. A késedelmi kamat mértékét az 1924. IV. t.-c. 2. §-ának kiegészítő részéként a törvényhez csatolt a) melléklet B. I. pontjában foglalt törvényes felhatalmazás alapján kibocsátott 1924. évi 5001. P. M. sz. rendelet 20. §. (1) bekezdése 12%-ban állapította meg. Az előrebocsájtott törvényes rendelkezések alkalmazása szempontjából a most felülvizsgált ügyben azt a kérdést kell eldönteni, hogy az illeték fizetési határidejének melyik időpontot kell tekinteni, az 1920: XXXIV. t.-c. 48. §, (1) bekezdésében meghatározottat, vagy pedig az 1923: XXXII. t.-c. 8. §. c) pontjában a szerződésben kitüntetett vételár után járó vagyonátruházási illeték előzetes befizetésére megszabott határidőt. A m. kir. közigazgatási bíróság az előzetes befizetés alá eső illetékre nézve az utóbb idézett törvényhelyben foglalt határidőt állapítja meg a befizetés határidejéül. Ez a törvényes rendelkezés ugyanis a szerződésben kitüntetett vételár után járó illeték befizetését a jogügylet bejelentésére kitűzött határidőn belül az ennek fizetésére kötelezett fél feltétlen kötelességévé teszi. Ennek a 5*