Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

48 Pénzügyi jog. 166. 1920: XXXIV. t.-c. 17. §. Haszonélvezeti jog fenntartása mellett, visszteher ellenében történt ingatlanszerzés után kiszabott visszterhes (vételi) illetékre nézve az illeték befizetésének felfüggesztése nem igényelhető. Kb. Az 1920. évi XXXIV. t.-c. IV. címe szabályozza a vagyonátruházási illetékkötelezettség keletkezését 13. §-ban az örökségeknél, 14. §-ban az ajándékoknál, 15. §-ban az ingatlanvagyonátruházásnál és pedig úgy az ingyenesnél, mint a visszterhesnél. A 15. §. 3. bekezdése kimondja, hogy az illetékkötelezettség keletkezésére az a körülmény, hogy a visszterhes ingatlanvagyonátruházási jogügylet felfüggesztő vagy bontó feltételhez, vagy időhatárhoz van kötve, befolyással nincs. A 16. §. a haszonélvezettel terhelt vagyonöröklése és ajándékozása esetén akként rendelkezik, hogy a kincstárnak az illetékkiszabáshoz való joga a 13. §-ban, illetve az ajándékozásnál, megfelelően, a 14. §-ba« meghatározott időben nyílik ugyan meg, — az illetéket azonban csak a haszonélvezet megszűntekor kell megfizetni. A fél kérelmére tehát a befizetés felfüggeszthető, de ha a haszonélvezet megszűnése előtt a fél önként befizeti az illetéket, visszatérítésnek helye nincs. (16. §. 2/b.) Ez a szabály tehát kifejezetten és csakis az öröklés és ajándékozásra vonatkozik és olyan rendelkezést sem e szakasz, sem a törvény nem tartalmaz, amely e jogelvet a haszonélvezettel terhelt ingatlan visszterhes megszerzése esetére is kiterjesztené. A 17. §. a feltételes és elhalasztott szerzéseknél elsősorban a 79. és 90. §-ban felsorolt esetekre hivatkozással, de azon kijelentése folytán, hogy általában, — tehát e két eseten túlmenő általános érvénnyel mondja ki, de csakis azt, hogy a felfüggesztő feltételtől függő vagyonátruházásoktól az illetéket csak a feltétel bekövetkezésekor kell megfizetni. A 79. §. feltételes vagy elhalasztott örökség, vagy hagyomány megszerzése, a 90. §. feltételes és elhalasztott ajándékozás illeték esetét szabályozza, e két eset szabálya a visszterhes vagyonátruházás eseteit nem érinti. A 17. §. általános jellegű szabályát a feltételes vétellel kapcsolatosan a 101. §. részletezi. Ennek 2. bekezdése csakis felfüggesztő feltételtől függő adás-vételnél engedi meg a feltétel bekövetkeztéig, a fél kérelmére az illeték befizetésének függőben tartását. A fentiekkel szemben nem tartalmaz, amint nem is tartalmazhat ellentétes rendelkezést a felmerült esetben hivatkozott 40.000/1921. P. M. sz. Utasítás 6. §-a sem. Megvizsgálásra csak a 17. §. 1. bekezdés végső mondatának értelme szorul. Ez úgy szól: „A haszonélvezet megszűnése előtt önként befizetett illeték visszatérítésének helye nincs." A szöveg szószerinti ismétlése a 16. §. 2. bek.-nek, figyelmen kívül hagyva, hogy a 16. §. a haszonélvezettel terhelt vagyon öröklése és ajándékozásáról szól, a 17. §. pedig felirata és főszabálya szerint is a feltételes és elhalasztott szerzésekről. A 17. §. általánosságban kétségtelenül a visszterhes vagyonátruházásra is vonatkozik, lényegében akként, hogy a szabályt a 101. §. részletezi. A helyes jog-magyarázatnak értelemszerűnek kell lenni. A hivatkozott mondatból azt értelemszerűen kimagyarázni, hogy a törvényhozó így akart közvetve