Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

Társulati adó. 114—119. 39 a vagyonkezelő pénzügyi eljárásban a fél (a tömeg) képviselőjeként szerepel. (Közig. bír. 171. számú jogegységi megállapodás. — Pod. 1932. 2. füzet 29) Társulati adó. 114. T. H. Ö. 14. §. 1. bek. 3. pont. Az évközben beszerzett vagyontárgyak értékéből értékcsökkenés címén csak a tényleges használati, időtartamra eső részt lehet leírni. (Kb. 6,884 1931. P. sz. — 1749. E. H. — 1931. máj. 13. — Pod. 1932. 1. íűzet 7.) 115. T. H. Ö. 15. §. A nem alapszabályszerű üzletműködésből eredő bevétel is adóköteles. (16.400/1929. P — M. K. XLIX. 48.) 116. T, H. Ö. 19. §. (2.) Helytelen adókulcs alkalmazása miatt történt kevesebb adó megállapítást csak a jogorvoslat kapcsán és csak az adózó javára lehet helyesbíteni. (8363 1930. P. — M. K. L. 24.) 117. T. H. Ö. 26. §. A társulati adóvallomást a mérleg közgyűlési (és nem törvényszéki) jóváhagyásától számított 30 nap alatt kell beadni. (1182/1930. P. — M. K. L. 21.) 118. T. H. Ö. 43. §. (2) pont. Mérleg valódiságáról szóló rendelet alapján készített megnyitó mérlegben szereplő leltári tárgy értéke akkor tekintendő beszerzési árnak, ha a megnyitó mérleget megelőző zárómérlegben feltüntetett értéknél kisebb értékben lett felvéve. (10.141/1929. P. — M. K. XLIX, 50.) 119. T. H, Ö. 43. §. 2. bek. A látszólagos nyereség adómentességének előfeltétele a társulati adó szempontjából az, hogy adóköteles az 1927. évi 400. P. M. számú T. H. Ö. 43. §. 2. bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfeleljen. Kb. Panaszos vállalat azt kifogásolja, hogy úgy az 1926. évi, valamint az 1927. évi társulati adó megállapításánál a kimutatott látszólagos nyereség érvényesítését megtagadták azért, mert az előírt kimutatást a vállalat hiányosan adta be. A látszólagos nyereség figyelembevételére vonatkozó igényét tartozott a vállalat az 1926. évi 700. P. M. számú pénzügyminiszteri rendelet 2. §-ának 4. bekezdése szerint a megnyitó mérleget követő első bevallásának benyújtásától számított 60 napon belül bejelenteni. Ezen bejelentési kötelezettségének panaszos vállalat egy napi késedelemmel tett eleget. Ezt a mulasztását a magyar királyi pénzügyminisztérium a 27.836/1927. számú rendelettel igazoltnak találta, tehát a bejelentést kellő időben beadottnak kell tekinteni. Az 1927. évi 400/P. M. számú H. Ö. 1927. évi 40.000. számú kísérő rendeletének 4. pontja alapján köteles volt panaszos vállalat 1927. évi augusztus hó végéig a H. Ö. 43. §-ának (2.) bekezdéséhez fűzött utasítás (15.) bekezdésében foglaltaknak megfelelően készített új jegyzéket legkésőbb 1927. évi augusztus hó végéig beterjeszteni. Ezt a jegyzéket panaszos