Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

Sikkasztás. (Btk. 355. §.) — Jogtalan elsajátítás. 155 (Btk. 368. §.) — Csalás. (Bn. 50. §.) 428—432. 430. Btk. 355. §. — Törvényellenes állítólagos szokás a büntetőjogi felelősség alól nem mentesít. K. Az óvadéknak az előző alkalmazott óvadéka kielégítésére való felhasználását illető szokásra vonatkozó érvelés azért nem helytálló, mert amint ezt az alsófokú bíróságok helyesen kifejtették — törvényellenes állítólagos szokás a büntetőjogi felelősségre vonás alól nem mentesít. (B. III. 6535. sz. — 1931. november 17.) A jogtalan elsajátítás (365—369. §.). 431. Btk. 368. §. — Az, aki valamely követelését ennek bírói lefoglalása után ennek tudatában a letiltó rendelvény kézbesítése előtt az adósától jogtalanul felveszi, a Btk. 268. §-ába ütköző jogtalan elsajátítás vétségében bűnös. (K. B. II. 1867/ 1932. sz. — Budapest, 1932. évi június hó 27. napján.) A csalás (379—390. §., 1908: XXXVL t.-c. 50. §.). Az okirat hamisítás (391—407. §.). 432. Bn. 50. §., Btk. 385. §. — Csalási cselekmények csökkent szellemi értékű sértettekkel szemben. — Akarata nyilvánítására képtelen elmebeteggel szemben csalás nem követhető el. — Kétes elmeállapotú egyénnel szemben az illető sértett elmeállapotának különös vizsgálata és a szakértői vélemények jogászi értékelése alapján esetenkint kell eldönteni, hogy az illető sértettel szemben csalás elkövethető-e, vagy sem. Btk. 400. §. — Ezt a cselekményt követi el az, akinek javára elmebeteg érvénytelen jognyilatkozata alapján a telekkönyvi hatósághoz benyújtott kérvényére jogszerző tény telekkönyvi bekebelezést nyer. K. A bűnösség megállapítása miatt a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján bejelentett panaszoknak a panaszok indokolásában és a védőknek a mai felszólalásában kifejtett jogi oka az, hogy a két magánokiratot a sértett személyesen írván alá, azok nem hamisak; egyébként pedig a sértett nem elmebeteg, vagy ha az volt is az okiratok kelte idején, erről a vádlottak nem tudtak. Támadva van ezenfelül a tényállás megállapításának a helyessége és iratellenessége is, de ezek a részek a Bpn. 33. §. utolsó bekezdése értelmében a felülvizsgálatnál figyelembe nem jöhetnek. E panaszoknak jogi alapra fektetett az a része, amely amiatt használtatott, hogy K. J. és K. M. vádlottak bűnössége kétrendü, H. G. vádlott bűnössége pedig egyrendü, a Btk. 401. §-ba ütköző, a 403. §. 4. pontja szerint minősülő magánokirathamisítás bűntettében megállapított, — alapos. A magánokirathamisítás büntette ugyanis akként létesül, hogy valaki hamis magánokiratot készít, vagy az eredetileg kifogástalanul létrejött magánokiratnak lényeges tartalmában tesz valamely jogellenes változtatást.