Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

148 Büntciöjog. nem előre megfontolt ölési szándékkal ölte meg, mert vádlott hisztériájából folyó hipochondriás érzetei által előidézett rendellenes Lelkiállapota, valamint a sértett által vádlottal szemben hosszabb időn keresztül folytatót! rendellenes és természetellenes nemi viszony miatti elkeseredettség váltották ki a vádlottban az ölési szándékot és ez a lelkiállapot, melyben a vádlott ölési szándéka keletkezett, nemcsak annak keletkezésekor, hanem attól kezdve a véghezvitelig megvolt és ez az érlelt, megfontolt, kiszámított és mérlegelt elhatározást kizárja. Ez a panasz szintén alaptalan. Abból ugyanis, hogy a vádlott beszámítási képessége korlátolt, amenynyiben az orvosilag megállapított hysteriája miatt ellenálló ereje csökkent, csak az következik, hogy vádlottnál a bűncselekménytől visszatartó lelkierő kisebb volt és ezért ő magát a bűncselekményre könnyebben határozta el; de ez nem zárja ki azt, hogy ez az elhatározás higgadt, nyugodt lelkiállapotban keletkezett és hajtatott végre. A kir. ítélőtábla által valónak elfogadott és e helyütt irányadó tényállás szerint pedig a sértett megöletése előtt négy éven keresztül vádlottal természetellenes nemi viszonyt (lesbosi szerelmet) folytatott ugyan, azonban azt, hogy ezt sértett vádlottal szemben közvetlen megöletése előtt is folytatta volna, a kir. ítélőtábla nem fogadta el valónak, minélfogva ez a természetellenes nemi viszony legfeljebb az ölési szándék keletkezésének indító oka lehet, de azt, hogy ez a szándék aránylag nyugodt lelkiállapotban keletkezett és erősödött meg, egyáltalán nem zárja ki. A kir, ítélőtábla azt sem állapította meg, hogy sértett vádlottat e természetellenes viszony folytatására bármi módon kényszerítette volna; miből következik, hogy vádlott attól bármikor önként szabadulhatott volna, anélkül, hogy sértettel szemben erőszakos cselekményre kellett volna magát ragadtatnia; mert pusztán tőle függött, hogy sértettől magát távoltartsa és vele az érintkezést, — melyet anyja is ellenzett — megszakítsa. A vádlott előadása szerint továbbá ő benne az ölési szándék nem a sértett lakásán, hanem saját otthonában, kézimunkázás közben, délután 2 óra tájban keletkezett és a megállapított tényállás szerint csak ezután ment ő át a sértett lakására, kért el nevezettől két kést köszörülés végett; majd saját lakására viszatérve, a kések köszörülését úgy végezte el, hogy azt mások nehogy észrevegyék. Ezután a késeket sértetthez visszavitte, az egyiket a konyhaszekrény fiókjába visszahelyezte, a másikat — és pedig a nagyobbat — a dívány sarkába elrejtette. Majd hosszabb ideig a sértettel — kézimunkázás közben — beszélgetett, mialatt — ugyancsak saját beismerése szerint — az ölés gondolatával foglalkozott. Közben az ott megjelenő atyjának hívására haza nem ment, hanem sértettnél maradt. Midőn pedig a sértettel lefeküdtek, a divány sarkából a kést az ágyba, a takaró alá rejtette és sértett megölését akkor kezdette meg, midőn az tőle elfordulva, hangosan olvasott. A sértett megölése után pedig a vádlott a kést egy paplanban megtörölte, a kamrából ágyneműt hozott ki, a diványon ágyat vetett; K. V. ingét vérbe mártotta; a véres ágyneműt szétdobálta, majd a szekrényből 400 pengőt és egy arany karkötő órát magához vett és — saját vallomása.