Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

Lopás. (Btk. 333—343. §) — Zsarolás. (Btk. 353. §.) 423—424. 149 szerint -—• mindezt azért tette, hogy az a gyanú merüljön fel, miszerint sértettnél két idegen egyén aludt és ott rablógyilkosság történt. Ezeken kívül vádlott másnap reggel fehérneműjét kimosta; avégett, hogy sérüléseinek okát adja, szándékosan elesett és ekkor egy vizes poharat is eltört, ugyancsak szándékosan. A vádlottnak ezek a cselekedetei mind azt igazolják, hogy az ő nyugodt és higgadt lelkiállapotát az ölési szándék keletkezésétől annak véghezviteléig semmi sem zavarta meg és a vádlott hisztériás és hipochondriás állapotából származó korlátolt beszámítási képessége a nyugodt és higgadt megfontolást nem zárja ki. Mutatja ezt az, hogy vádlott, — közvetlen a cselekmény elkövetése •előtt — az ölés véghezvitele céljából, valamint a bűncselekmény elkövetése után annak elpalástolása végett oly cselekményeket követett el, melyek logikusaknak és célszerűeknek mutatkoztak. Minthogy pedig vádlott ölési szándékának keletkezésétől annak véghezviteléig eltelt legalább 6 órai idő elegendő arra, hogy vádlott cselekményének elhatározására nyugodt és higgadt megfontolás útján jusson és ez idő alatt vádlott az ölés véghezviteléhez szükséges eszközt megszerezte, azt az ölésre alkalmas állapotba helyezte azzal, hogy kiköszörülte, majd az ölés véghezvitelére legalkalmasabb időt és helyzetet kiválasztotta; kétségtelen, hogy vádlott a sértettet előre megfontolt ölési szándékkal ölte meg. Nem tévedtek tehát az alsófokú bíróságok,, midőn vádlott cselekményét gyilkosság bűntettének minősítették. A kir. főügyész semmisségi panaszát a m. kir. Kúria azért találta alaptalannak, mert a kir. ítélőtábla ítéletében felhozott súlyosító körülményekkel szemben az ott elfogadott enyhítő körülmények, különösen vádlott korlátolt beszámíthatósága és az, hogy vele szemben a sértett hosszabb időn keresztül természetellenes nemi viszonyt folytatott és ezzel nemcsak egészségét ásta alá, de erkölcsi érzékét is nagymértékben csökkentette, oly nagyszámúak és nyomatékosak, hogy vádlottal szemben a Btk. 91. §. alkalmazásával kiszabható büntetés, mely életfogytig tartó fegyházbüntetésnél kevesebb nem lehet, túlszigorúnak látszik. Nem tévedett tehát a kir, ítélőtábla, midőn vádlott büntetését a Btk 92. §-ának alkalmazásával, a bűnösség fokával és a cselekmények súlyával arányban szabta ki. (B. II. 5942/1931. sz. — 1932. február 17.) A rablás és a zsarolás (344—354. §.). 424. Btk. 353. §. 1. p., Bn. 50. §. — A zsarolás csak akkor minősül a Btk. 353. §-a szerint, ha a kilátásba helyezett súlyos vagyoni kárt a fenyegető tettes úgy tünteti fel, mint amely a fenyegetéssel szorosan összefügg és a fenyegetésben rejlő okozatosságként, a fenyegetés beváltásával következnék be. A zsarolás és a csalás elhatározása. Btk. 89. §. Bünösségi körülmények mérlegelése. — Súlyosító