Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

132 Büntetőjog. büntetését", — mert hivatalból üldözendő bűncselekményről lévén szó, — az, hogy sértett kívánta-e a vádlott megbüntetését, vagy sem, — a vádlott bü nössége fokát nem érintheti. (B. II. 4942/1931. sz. Budapest, 1932. évi febr. 16.) 402. Btk. 89., 233. §. — Bünösségi körülmények mérlegelése. —• Szemérem elleni erőszak bűncselekményénél a családos állapot nem enyhítő, hanem súlyosító körülmény. K. Védő semmiségi panaszának a II. Bn. 28. §-ára alapított részét a m. kir. Kúria a Bpn. 36. §. első bekezdése értelmében mint alaptalant elutasította. A kir. Kúria mellőzte a vádlott családos voltának enyhítő körülményeként való mérlegelését, lévén az inkább súlyosító, ha nős, családos egyén vetemedik ilyen bűncselekményre. (B. II. 5526/1931. sz. Budapest, 1932. márc. 1.) 403. Btk. 89., 280. §. — Bűnösség! körülmények mérlegelése, —• A háborúban szerzett idegbaj még most is mérlegelhető enyhítő körülményként. K. A kir. Kúria nem osztja a kir. ítélőtábla ítéletében kifejezésre jutó azt a felfogást, mintha a világháborúban szerzett idegbaj most már egyáltalában nem volna mérlegelhető enyhítő körülményként a világháború óta eltelt hosszú idő miatt; mert ellenkezőleg, ha a harctéri szolgálat a tettes idegrendszerében maradandó nyomot hagyott, ezt a bűnösség fokának megítélésénél, — megfelelő körülmények között, — még most is lehet, sőt kell is figyelemre méltatni. (B. II. 1514/1932. sz. — Budapest, 1932. június 15.) 404. Btk. 89., 310. §. — Bünösségi körülmények mérlegelése. — A kir. Kúria különös méltánylást érdemlő okként mérlegelte azt, hogy a jogsértő eredmény bekövetkezéséhez véletlen körülmények is nagymértékben hozzájárultak. K. A közvádló részéről a büntetés végrehajtásának felfüggesztése miatt bejelentett semmiségi panaszt a kir. Kúria a Bn. 10. §-a második bekezdése alapján érvényesített panaszként bírálta el, azonban szintén alaptalannak ismerte fel. A kir. Kúria különös méltánylást érdemlő okként mérlegelte azt, hogy a jogsértő eredmény bekövetkezéséhez véletlen körülmények is nagymértékben hozzájárultak. Ilyen szerencsétlen véletlen körülmény volt az, hogy amikor a vádlott gépkocsija utolérte a gyalog haladó sértettet, épen akkor kellett vádlottnak gépkocsijával egy szembejövő gépkocsi elől kitérni és épen azon a helyen a gyalogútra helyezett kőrakások a sértettre nézve megnehezítették, hogy a gépkocsi elől a gyalogútra térjen ki. Ennélfogva a bejelentett semmiségi panaszokat a Bpn. 36. §-ának első bekezdése értelmében el kellett utasítani. (B. I. 1509/1932. sz. Budapest, 1932. évi május 27.) 405. Btk. 89., 333. §. — Bünösségi körülmények mérlegelése. K. Alapos a kir. főügyésznek a vádlottak büntetésének felemelése végett bejelentett semmiségi panasza, mert a m. kir. Kúria a vádlottak terhére