Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. (Btk. 76—94. §.) 405—408. 133 rójja még a köztük és a sértett között fennforgó jelentékeny korkülönbségeí és azt, hogy a sértett ingerlését a vádlottak kezdeményezték és hogy egy — ittassága miatt is már elgyengült és ellenállásra alig képes embert ketten durván bántalmaztak. Ezért a kir. Kúria a vádlottak főbüntetésének tartamát a rendelkező részben meghatározott mérvben felemelendőnek találta. (Bsz. 1338/1932. sz. — Budapest, 1932. évi július 20.) 406. Btk. 89., 416. §. — Bűnösségi körülmények mérlegelése. — A katonai bűntető törvénykönyvbe ütköző cselekmény miatt történt elitélés is alapjául szolgál a büntetett előélet megállapításának. K. A m. kir. Kúria nem teszi magáévá a kir. ítélőtáblának azt az álláspontját, hogy mivel a vádlottat csupán katonai és nem egyúttal a polgári büntetőtörvénykönyvbe is ütköző bűncselekmény miatt ítélték el, ennélfogva a kir. törvényszék tévesen mérlegelte súlyosító körülményként a vádlott büntetett előéletét. Azért nem teszi ezt magáévá, mert hiszen az, hogy a vádlott a szolgálati kötelezettségét szökésével súlyosan megszegte, szintén azt mutatja, hogy a vádlott egyénisége olyan, akivel szigorúbban kell bánni. Ennek dacára azonban, — arra figyelemmel, hogy a bűncselekmény elkövetése óta igen hosszú idő telt el, — még a hat heti fogház is túlszigorúnak tűnik fel és nem az, hanem az e helyütt kiszabott büntetés áll .a vádlott bűnösségének fokával arányban. (B. II. 5943/1931. sz. — Budapest, 1932. febr. 16.) 407. Btk. 89., 423. §. — Bűnösségi körülmények mérlegelése. — Gyujtogatásnál súlyosító körülmény, ha a tettes a házat éjjel gyújtotta fel és olyankor, amikor abban öt ember aludt. K. Alapos a kir. főügyész részéről a főbüntetés emelése végett bejelentett semmiségi panasz, mert szemben az alsófokú bíróságok részéről elfogadott bűnösségi körülményekkel, a m. kir, Kúria további súlyosbítónak vette még azt a körülményt, hogy a vádlott a kérdéses házat éjjel és akkor gyújtotta fel, midőn abban öt ember aludt és így több embernek tudatosan veszélyeztette az életét, végül azt is, hogy a vádlott a bűncselekmény elkövetésére más, könnyen befolyásolható egyént is igyekezett reábírni. (Bsz. 2384/1932. sz. — Budapest, 1932. jul. 13.) 408. Btk. 89., 437. §. — Bűnösségi körülmények mérlegelése. :— Nem enyhítő körülmény az állástalanság, ha az állásból elbocsátás megbízhatatlanság miatt történt. — Nem enyhítő körülmény a cselekmény elkövetése óta eltelt hosszabb idő, ha az eljárás elhúzódása vádlott hibájából történt. Btk. 442. §. — E §-ban meghatározott mellékbüntetés mellőzését kifejezetten kell kimondani. K. A vádlott azért jelentett be semmiségi panaszt, mert sokalja a büntetést.