Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

A szándék és gondatlanság. (Btk. 75. §.) 394—396. 127 abban, hogy a gépkocsi sebessége a megengedett határok között maradjon és a vezető az előírt jelzéseket megadja, hanem kötelessége a gépkocsivezetőnek, hogy ha a baleset másként el nem hárítható, kocsijával meg is állani. K. Vádlott és védője a másodbíróság ítéletét a bűnösség megállapítása miatt támadták meg, a Bp. 385. §. 1. a) pontjára alapított semmiségi panasszal. A panaszok alaptalanok. A gépkocsivezető részéről foglalkozása szabályai szerint kifejtendő óvatosság nem merül ki abban, hogy a gépkocsi sebessége a megengedett határok között maradjon és a vezető az előírt jelzéseket megadja, hanem kötelessége a gépkocsivezetőnek, hogy ha a baleset másként el nem hárítható, kocsijával meg is állani. Vádlott saját előadása szerint a sértettet 10—12 lépés távolságról már észrevette és azzal is tisztában volt, hogy a kerékpár és gépkocsi iránya egymást keresztezik, kötelessége volt tehát gépkocsija sebességét annyira csökkenteni, hogy azzal nyomban megállani képes legyen. Vádlott éppen ezért gondatlanul járt el akkor, amikor saját beismerése szerint is sem gépkocsija sebességét nem csökkentette, sem a fékezést meg nem kezdette, hanem lábát a fékre téve, sértett további szándékát figyelte. Ez a gondatlansága volt az oka annak, hogy válságos helyzetbe került és a gépkocsit már megállítani nem tudta, hanem elütés elkerülése céljából, nem maradt más választása, mint a mellékutcába való bekanyarodás, amely végeredményben mégis a sértett elütésére vezetett. A bűnösség megállapítása tehát megfelel az anyagi törvény rendelkezéseinek. (B. I. 2828/1931. szám. — Budapest, 1931, november 18. napján.) 396. Btk. 75., 310. §, — A gépkocsi gyorsaságát nem csupán a gépjárművek forgalmára vonatkozó jogszabályok rendelkezéseihez, hanem elsősorban és mindenkor a helyi viszonyokhoz kell alkalmazni, amennyiben az út, időjárási vagy közlekedési viszonyok olyanok lehetnek, amelyek az egyébként megengedett sebesség korlátozását is szükségessé teszik. A másodbíróság ítélete ellen vádlott és védője a bűnösség megállapítása miatt élt semmisségi panasszal. Vádlott és a védő panaszának jogi alapja a gondatlanság hiánya, amennyiben azt vitatják, hogy a gépkocsi sebessége a megengedett mértéket nem lépte túl. Ez a panasz alaptalan azért, mert a gépkocsi gyorsaságát nem csupán a vonatkozó rendelet intézkedéseihez, hanem a gépjárművek forgalmára vonatkozó jogszabályok rendelkezéseihez, hanem elsősorban és mindenkor a helyi viszonyokhoz kell alkalmazni, amennyiben az út, időjárási vagy közlekedési viszonyok olyanok lehetnek, amelyek az egyébként megengedett sebesség korlátozását is szükségessé teszik.