Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

118 Hatásköri ügyek. esetleg valamely más — újabb — törvény rendelkezésével a Közigazgatási Bíróság hatásköréből nincs-e kirekesztve. A Közigazgatási Bíróság hatáskörét korlátozó törvényes rendelkezések közül a jelen esetben egyedül az 1927: VI. t.-c. 2. §-ának a) pontja jöhet szóba, amely szerint nincs helye a Közigazgatási Bíróság előtti eljárásnak, sem a kérelemnek helytadó, sem a kérelmet elutasító határozat ellen a miniszter által az 1921: XXXII. t.-c. 9. §-a alapján engedélyezhető ellátások engedélyezésének kérdésében. Az 1927: VI. t.-c. 2. §-ának a) pontja azonban, a helyes törvénymagyarázat mellett, a Közigazgatási Bíróság hatásköre megállapításának a jelen esetben nem szolgálhat akadályául. Az idézett pont ugyanis, amely lényegében nem más, mint a fentebbmár felhívott 1912: LXV. t.-c. 120. §-a harmadik bekezdésének a) pontjában foglalt hasonló intézkedésnek az 1921: XXXII. t.-c. megfelelő szakaszaira való hivatkozással kiegészített átvétele, az 1921: XXXII. t.-c. 9. §-án alapuló ellátásokat nem általánosságban azaz, minden minden vonatkozásban, mint ahogyan azt a m. kir. honvédelmi miniszter állítja, hanem kifejezetten csupán az ily ellátások engedélyezésének kérdését veszi ki a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatásköréből. Minthogy pedig a jelen esetben a vita nem a körül forog, hogy az 1921: XXXII. t.-c. 9. §-a alapján valamely ellátás engedélyeztessék-e, avagy az engedélyezett ellátás a törvényes előfeltételek (beigazolt rászorultság)' megszűntének okából beszüntettessék, illetőleg, hogy az ellátás a törvényes mérték teljes összegéig, avagy a törvényes mértéknek csupán egy hányadáig engedélyeztessék-e, hanem hogy a már egyszer engedélyezett és a nem vitásan ma is fennálló engedély alapján tényleg folyósított ellátás az engedélyezett törvényes mérték teljes összegének valóban megfelel-e; továbbá, minthogy ez az utóbbi kérdés nem miniszteri díscreció kérdése többé, hanem anyagi jogszabály szigorú alkalmazásának kérdése és így nem tartozik az engedélyezésnek discreciót feltételező fogalmi körébe; végül, minthogy az 1927: VI. t.-c. 1. §-a az 1921: XXXII. törvénycikken és így tehát annak 9. §-án alapuló ellátási kérdéseket is általánosságban a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe utalta; és az utóbbiak közül, mint említve volt, csupán és kizárólag az engedélyezés discretionarius fogalmi körébe eső miniszteri ténykedést vette ki, aminő kivétel azonban a kifejtettek értelmében a jelen esetben fenn nem forog: mindezeknélfogva a jelen ügyben a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1931. nov. 16. — 1931. Hb. 38.) Hasonló 1931. Hb. 43. 386. 1927: XXIV. t.-c. 2. §. Abban a kérdésben, hogy az e §. értelmében adott minisztertanácsi engedély alapján, honvédtörzsőrmester özvegyének folyósított nyugellátás mely időponttól kezdve jár —, a Közigazgatási Bíróság hívatott dönteni. Hb. A panaszos jogelődjének özvegyi nyugdíját a m. kir. minisztertanács az 1927: XXIV. t.-c. 2. §-a alapján discretionális hatáskörben engedélyezte ugyan s az engedélyezés tényének kegyelmi jellege önmagában kife-