Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

Illetmény- és nyugdíjügyek 386. Egyéb ügyek 387. 119 jezett külön törvényes rendelkezés hiányában is — kizárni látszik azt, hogy az engedélyezés fogalmi körébe eső kérdésben a Közigazgatási Bíróság előtti eljárásnak helye legyen Ámde a jelen esetben a jogvita nem a körül forog, hogy az 1927: XXIV. t.-c. 2. §-a alapján valamely ellátás engedélyeztessék-e, avagy az engedélyezett ellátás beszüntettessék, hanem hogy a már egyszer engedélyezett és az özvegy életében nem vitásan mindvégig fennállott engedély alapján folyósított ellátás a panaszos jogelődjét, mely időponttól kezdődően illette meg. Azt a kérdést, hogy a minisztertanács engedélye alapján folyósított ellátás mely időponttól kezdve jár, az 1927: XXIV. t.-c. 5. és 6. §-ai tüzetesen, részletesen és olyan módon szabályozzák, hogy ez az utóbbi kérdés kétségkívül nem miniszteri discretió kérdése többé, hanem anyagi jogszabály szigorú alkalmazásának kérdése és így nem tartozik az engedélyezésnek discretiót feltételező foglami körébe. Ennélfogva az ebben a kérdésben felmerült hatásköri összeütközést a Közigazgatási Bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni, annál inkább, mert az 1927: VI. t.-c. 2. g-ának a m. kir. honvédelmi miniszter által hivatkozott a) pontjában foglalt bírói hatáskör korlátozó rendelkezés csakis és kizárólag az ott hivatkozott törvényszakaszokon alapuló engedélyezési esetekre szorítkozik. Ezek közé pedig az 1927: XXIV. t.-c. 2. S-ának 3. bekezdésén alapuló engedélyezési esetek már csak azért sem tartozhatnak, mert az 1927: VI. t.-c. az 1927: XXIV. t.-c. megalkotása előtti időben kelt. (1932. márc. 7. — 1931. Hb. 48.) Egyéb ügyek. 387. 1884: XIV. t.-c. 15. §., 1896: XXVI. t.-c. 59. §. 4. pont. Az ártérfejlesztést különböző vízszínek szerint eszközlő ármentesítő társulatnál az említett vízszínek között és a fölvett legalacsonyabb vízszín alatt fekvő területek egymás közötti hozzájárulásának arányszáma kérdésében végső fokon a Közigazgatási Bíróság hivatott határozni. Hb, A jelen ügyben, amelynek tárgya: jogerős pótártérfejlesztés következtében a hozzájárulási arányszámok újabb megállapítása ármentesítő és belvízszabályozó társulatnál, ahol az alapbefektetésekből eredő terheket és ezek járulmányait, továbbá a belvízszabályozó művek fenntartási és üzemköltségeit az ártérbe eső területek vízborításí osztályonkint eddig bizonyos meghatározott arányban viselték, a m. kir. földmívelésügyi miniszter, mint közigazgatási hatóság és a m. kir. Közigazgatási Bíróság között az 1907: LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 1. pontja alá tartozó nemleges hatásköri összeütközés esete merült fel. Egyfelől ugyanis a m. kir. földmívelésügyi miniszter a fentemlített hozzájárulási arányszámok újabb megállapítása tárgyában hozott határozata ellen beérkezett jogorvoslatokat arra való tekintet nélkül, hogy az arányszámok megállapítását a belvízrendezés körüli érdekeltség aránya szempontjából is támadják, panaszoknak minősítve, további illetékes eljárás végett a m. kir. Közigazgatási Bírósághoz tette át,