Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

Egyéb ügyek 370. 99 Egyéb ügyek. 370. 1876: XIV. t.-c. 44. §. Külföldön szerzett egyetemi oklevél honosítása tárgyában hozott elutasító miniszteri határozat miatt a kincstár ellen támasztott kártérítési igény elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Hb. L K. M. 1919-ig a budapesti kir. magyar Pázmány Péter tudományegyetemnek rendes hallgatója volt. Az egyetemen 6 félévet hallgatott és letette az első orvosi szigorlatot. Ekkor, az ú. n. tanácsköztársaság alatt tanúsított magatartása miatt, igazolási eljárást tettek ellene folyamatba, amelynek eredménye az lett, hogy az egyetemi tanács az ország összes egyetemeiről és főiskoláiról kizárta őt. Az egyetemi tanács határozatát a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyta. K. M. ezután külföldre költözött, ott folytatta félbemaradt orvosi tanulmányait és a bécsi tudományegyetemen orvostudori oklevelet szerzett. Az orvosi oklevél megszerzése után K. M. hazajött és itthon — 1923ban — megkísérelte külföldön szerzett oklevelének honosítását és egyúttal kizáratásának megszüntetését. Evégből több kérvényt nyújtott be a budapesti tudományegyetem orvosi karához és a m. kir. vallás- és közoktatásügy; miniszterhez. A miniszter a hozzá benyújtott kérvényt tárgyalás és jelentéstétel végett az egyetem tanácsához küldte le, amelynek orvoskari dékánja 1926. évi június hó 24-én 3984/1925/26. szám alatt kari állásfoglalás alapján a miniszterhez olyan tartalmú jelentést tett, hogy a budapesti kir. magyar Pázmány Péter tudományegyetem orvostudományi kara dr. K. M. kizáratásának megszüntetését a leghatározottabban ellenzi és így oklevelének honosításához semmi körülmények között sem járulhat hozzá. Ennek folytán a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1928. évi július hó 28. napján 11.560/1928. szám alatt hozott határozatában arról értesítette a folyamodót, hogy kérelmét teljesíthetőnek nem találja, mert az orvostudományi kar jelentéséből arról győződött meg, hogy őt az ú. n. tanácsköztársaság (proletárdiktatúra) alatt tanúsított magatartása miatt zárták ki az ország összes egyetemeiről s az eme határozat ellen felhozott igazolásait, mint nem helytállókat, felülvizsgálat alapjául el nem fogadhatja. Ilyen előzmények után dr. K. M. a budapesti kir. törvényszéknél — az 1929. évi november hó 5. napján — keresetlevelet adott be a m. kir. kincstár alperes ellen 60.000 P kártérítés és jár. iránt. Keresetlevelében a már ismertetett előzményeken felül előadta, hogy ő a hazatérése után kizáratásának megszüntetése és orvosi oklevelének honosítása végett (kérvényt kérvényre adott be a budapesti egyetem orvosi karához, amely azonban az ügyben többszöri sürgetése ellenére sem intézkedett, s csak miután ő a vallásés közoktatásügyi miniszterhez fordult külön kérvénnyel, és az utóbbi e kérvényt tárgyalás végett az egyetem tanácsához leküldte, akkor tette meg az orvosi kar dékánja a szükséges intézkedéseket. Ez intézkedésekben szm volt köszönet, mert az egyetemi hatóságok és velük együtt a vallás- és közoktatás ügyi miniszter, az ő kérelmének megtagadásával, amelynél a budapesti m. kir. államrendőrség által kiállított igazoló okiratot a törvény ellenére figyel7*