Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

Hatásköri ügyek. város vízvezetéki szabályrendeletének 84. §-a, amely a házi csatlakozás költségeit (más néven: bekapcsolási díjat) községi adónak nyilvánítja és kimondja, hogy azok az ingatlant közvetlenül terhelik. A már esedékessé vált, de tényleg ki nem egyenlített házi csatlakozási díj és költség ezek szerint köztartozás. Már pedig a KKHÖ. rendelkezései értelmében a köztartozások (közadók) fennállásának elbírálása fokozatos fellebbvitel mellett közigazgatási útra tartozik. És az 1896: XXVI. t.-c. 34. §-ának 2. bekezdése alapján a közigazgatási hatóságnak egyebek között ama határozata ellen, amellyel a vízvezeték, mint közérdekű intézmény létesítése és fenntartása szempontjából a szabályrendeletek értelmében egyesektől követelhető járulékok és díjak fizetése tárgyában dönt, a Közigazgatási Bíróság előtti eljárásnak van helye. A KKHÖ. 2. §-ának 12. a) pontja a községi (városi) közegek működési körébe utalja az intézkedést a náluk nyilvántartott közadók telekkönyvileg bekebelezett jelzálogjogának törlése iránt is és ugyanebben a tárgyban a KKHÖ. 104. §-ának 1, h) pontja szintén biztosít közigazgatási bírósági panaszjogot. Megfelelő értelmű rendelkezést tartalmaz hasonló esetre a Közigazgatási Bíróság előtti eljárásról Gy. megyei város vízvezetéki szabályrendelete is. Mindezeknek a törvényes rendelkezéseknek egybevetéséből következik, hogy a közadó biztosítására bekebelezett jelzálogjognak törlését, akár a téves bekeblezés, akár a követelés megszűnése, illetőleg bármely okból fenn nem állása következtében a közigazgatási hatóság és végsőfokban a Közigazgatási Bíróság, nem pedig a rendes bíróság hivatott elrendelni, annál inkább, mert annak a kérdésnek eldöntése, hogy a keresettel töröltetni kért jelzálogjog törlése helyet foghat-e, csupán annak elbírálásával történhetik, hogy a házi csatlakozási díj megállapítása és kimutatása a vízvezetéki járulékokra és díjakra vonatkozó közigazgatási jogi jogszabályoknak megfelelően történt-e, s azoknak megszűnte e jogszabályok értelmében bekövetkezett-e. Az 1896: XXVI. t.-c. 18. §-a szerint pedig a közigazgatási bírósági eljárás befejezése után a törvény rendes útján nem lehet orvoslást keresni. A közigazgatási hatáskörön nem változtat sem az a körülmény, hogy a közigazgatási hatóság a hátraléki kimutatás elkészítésénél — állítólag törvényellenesen járt el, sem az, hogy a házi csatlakozási díjtartozásnak köztartozás! jellege a váltó kiállításával a kereseti előadás szerint megszűnt, mert mindezeknek a körülményeknek elbírálása már nem a hatáskörre, hanem az ügy érdemére tartozik. Minthogy a jelen esetben a közigazgatási hatóság a telekkönyvi hatóságnál nem magánjogi jogügylet, hanem köztartozás címén készített hátraléki kimutatás alapján szorgalmazta a jelzálogjog bekeblezését, a kifejtett okokból nyilvánvaló, hogy az utóbbi címen bekebelezett jelzálogjog törlésének elrendelésére a közigazgatási hatóság és végsöfokban a Közigazgatási Bíróság hivatott. (1932. jún. 4. — 1932. Hb. 40.)