Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

Végrehajtási ügyek 369. 97 hat annak, hogy a lefoglalt tárgy végrehajtási úton a foglaltató részére értékesíttessék; nyilvánvaló, hogy a közigazgatási hatóság a végrehajtás foganatosítása körébe eső zalogolás és zár alá vétel kérdésében törvényes hatáskör hiányában járt el, aminek folytán a rendes bíróságnak jogában állott a hatáskör nélkül foganatosított zár feloldására irányuló ígénykeresetet érdemben elbírálni. A hatáskörön nem változtat az a körülmény, hogy az adóügyekben indítható igénykereset kérdését az 1923: VII. t.-c. 48. §-a különlegesen szabályozza és hogy a jelen eset nem tartozik az idézett törvényhely 2. bekezdésében szabályozott kivételek közé, mert ez a törvényhely csupán ingóságok tekintetében rendezi igényperekben a közigazgatási és a rendes bírói hatáskör viszonyát. Már pedig a jelen esetben a kifejtettek szerint nem ingóságokról, hanem az ingatlannal egy tekintet alá eső tartozékokról van szó. (1931. okt. 12. — 1931. Hb. 31.) 369. 1907: V. t.-c; 600/1927. P. M. sz. r. 161. §. Megyei város vízvezetéki szabályrendeletében megállapított vízvezetéki csatlakozási díjak és költségek behajtása. Hb. A Hatásköri Bíróság előrebocsátja, hogy a jelen ügyben, amelynek tárgya annak a jelzálogjognak törlése, amelyet a megyei város polgármestere által vízvezetéki házi csatlakozási díjról kiállított hátraléki kimutatás alapján a háztulajdonostársak nevén álló ingatlanra a telekkönyvi hatóság keblezett be, a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság között az 1907: LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 4. pontja alá tartozó hatásköri összeütközés esete merült fel. Gy. város polgármestere ugyanis a házi csatlakozási díjhátralék erejéig bekebelezett jelzálogjog telekkönyvi töröltetése kérdésében a saját hatáskörét megállapítva, a törlésre irányuló intézkedést érdemi okból megtagadta, amivel szemben a gy.-í kir. járásbíróság viszont nem jogerős ítélettel Gy. város közönségét arra kötelezte, hogy a javára az említett címen bekebelezett jelzálogjognak kitörlését telekkönyvileg kebeleztesse be, ellenkező esetben tűrje, hogy ugyané zálogjog kitörlése kielégítési végrehajtás útján bekebeleztessék. így tehát mind a közigazgatási hatóság, mind a rendes bíróság ugyanannak az ügynek az érdemében határozott. Gy. megyei város vízvezetéki .szabályrendeletének 84. §-a értelmében a vízvezetéki házi csatlakozási díjak és költségek közadók módjára biztosítandók és hajtandók be; 85. §-a szerint pedig az említett költségek törvényes elsőbbségére, elévülésére, a tartozatlanul befizetett vagy behajtott öszszegeknek visszatérítésére nézve a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések irányadók. A közadók kezelésére vonatozó hivatalos összeállítás (KKHÖ. 600/ 1927. P. M. sz. rendelet) 161. §-a értelmében az állami egyenes adókon, a fogyasztási, forgalmi és helyhatósági adókon, valamint az illetékeken felül közadók mindazok a szolgáltatások is, amelyek közadók módjára hajtandók be. Az 1927: V. t.-c.-ben nyert törvényes felhatalmazás alapján kibocsátott fenti rendeletnek imént idézett rendelkezésével áll összhangban Gy. megyei Döntvénytár. 1932. 7